K-Monitor Adatbázis

Tanúként hallgatták ki Gulyás Gergelyt az ügyészségen, mondta a miniszter a csütörtöki kormányinfón. A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának gyanújával nyomoz Magyar Péter állításai miatt, aki szerint felülről belenyúlhattak a Völner–Schadl-ügy irataiba, és előre figyelmeztethették a gyanúsítottakat.

Nem ad tájékoztatást az ügyészség arról, hogy miért zárták le a Schadl–Völner-ügy nyomozását 2022-ben, amikor az ügy bizonyos mellékszálaiban – például abban, amelybe az ominózus, Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetést elkülönítették – még mindig nyomoznak. A törvényben meghatározott határidőt figyelembe véve még több mint egy évig nyomozhattak volna a főügyben is.

Magyar Péter szombati Facebook-posztjában azt írja, hogy kedden 9-kor a YouTube-csatornáján és a Facebook-oldalán is közzé teszi azt a felvételt, amely szerinte korábbi állításait bizonyítja. A szerdai ügyészségi meghallgatása után Magyar azt mondta a sajtó előtt, hogy Rogán Antal vagy az emberei manipulálták az ügyészségi iratokat a Schadl-Völner-ügyben.

2021. november elején a Karmelitában jelezhették Völner Pálnak, hogy nyomozás zajlik Schadl György ellen – tudta meg a Telex. Erre enged következtetni az is, hogy az államtitkár ezt követően megpróbálta megszakítani a kapcsolatot a végrehajtói kar vezetőjével.

Rogán Antal és/vagy az emberei bementek az ügyészségre, és meghamisították, hozzátettek vagy kivettek a nyomozati iratokból – mondta Magyar Péter a Völner–Schadl-ügyről, amivel kapcsolatban szerdán meghallgatták a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen.

Bár Magyar Péter már február eleji színre lépésekor sem hagyott semmi kétséget afelől, hogy Rogán Antalt minimum ellenfélnek tekinti, később a Facebook-on, a vele készített interjúkban és március 15-én, több mint harmincezer ember előtt elmondott beszédében is következetesen ostorozta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert. Kedden újabb szintlépés történt, hiszen Magyar azt írta: „Rogán Antalnak üzenem, hogy izzítsa az egyik magángépét, és mielőbb keressen olyan országot, ahonnan nincs kiadatás. Mert ugye, a börtön ablakába soha nem süt be a nap…”

„A Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiban szereplő Tóni, Ádám, Barbara teljes neve: Rogán Antal, Nagy Ádám, Rogán Barbara. Schadl György, a Végrehajtói Kamara korrupt vezetője, elsőrendű vádlott, Rogán Antal embere volt” – jelentette ki a Facebookon Varga Judit volt férje hétfőn. Előző este Magyar Péter Rogán Antalnak címzett nyilvános, Facebookon elérhető üzenetében azt írta, hogy Rogán és a suttogó propaganda azt terjeszti róla, hogy többször megverte gyerekei anyját, és rendőrt kellett hívni hozzá. Erre Varga Judit egy kapcsolati erőszakról készült videót tett közzé, mire Magyar a volt feleségének címzett egy üzenetet, amiben azt írta, nem tudja, mivel zsarolják őt.

A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből. A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta. A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.

Statisztikákat kértünk a Legfőbb Ügyészségtől a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban a Polt megválasztása előtti és utáni időről, és nagyon érdekes adatokat kaptunk. A feljelentések száma felére-harmadára csökkent éves átlagban, az elutasításuk aránya viszont háromszorosára nőtt. Sőt, ha mégis indul nyomozás, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntetik meg, mint korábban. Lehet ez véletlen?

A NAV-botrányt kirobbantó közérdekű bejelentő szerint az amerikaiak már korábban tudtak a most szankcionált korrupciós ügyekről, de csak akkor jöttek elő vele amikor már lezajlottak a választások. Horváth szerint európai cégek és multinacionális cégek is érintettek hasonló jellegű ügyekben, de nem mindenki fordult a hatóságokhoz vagy az anyaállamhoz. Videóinterjú.