K-Monitor Adatbázis

Szekszárdon a 2006-os önkormányzati választás után a fideszes városvezetés lényegében minden beszerzését kiszervezte a Provitalnak. A gyanú szerint azonban egyes közbeszerzési projektekre külön is szerződést kötöttek szintén ezzel a céggel, tehát az önkormányzat kétszer fizethetett ugyanazért a munkáért. Az eset az OLAF figyelmét is felkeltette, 2014-ben rendkívül ellenőrzést tartottak a cégnél és a magyar hatóságok is nyomozást indítottak. Az Elios közvilágítási szerződését és az Öveges-programot is tartalmazó szekszárdi ügyekben a Nemzeti Nyomozóiroda 2016-ban megszüntette a nyomozást, egy ügy kivételével, ami vélhetően az Elios-féle pályázat közbeszerzési lebonyolítása. A Szekszárd által „közvilágítás energiatakarékos átalakítása” KEOP-5.5.0/A/12 pályázat keretében megvalósítandó projekt kivitelezőjének kiválasztására vonatkozó közbeszerzés lebonyolítási feladatainak ellátására megkötött szerződés ügye a Nemzeti Nyomozó Irodáról a NAV-hoz került át. A különösen 41 nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 60100-198/2015. bűnügyi számon a nyomozás folyamatban van.

Különböző települési önkormányzatok és a Provital Zrt. között létrejött közbeszerzési tanácsadói szerződések kapcsán az OLAF főigazgatójának ajánlása alapján elrendelt nyomozást a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya folytatja 60100-198/2015. bűnügyi számon, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A nyomozás folyamatban van, jelenlegi határideje 2018. július 6. A Provital Zrt. jogelődjében érdekelt volt Homolya Róbert, a fejlesztési minisztérium jelenlegi államtitkára. A cég részvényeinek a többsége jelenleg Antal Kadosa Adorján tulajdona, akit Mészáros Lőrinc embereként aposztrofált az Index.hu, de rendelkezik érdekeltségekkel a TV2, a Konzum, és az FHB tulajdonosaiban is. A Provital végezte a felcsúti kisvasút projektmenedzsmentjét, ez a cég készítette továbbá az FTC-stadion közbeszerzési dokumentációját és részben ők bonyolítják Magyarország történetének legnagyobb közbeszerzéscsomagját, a szintén korrupciógyanús 420 milliárdos közműtendert.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

A pécsi Zsolnay-gyár korábban megmentőként ünnepelt szír-svájci többségi tulajdonosa, Bachar Najari szerint egy fideszes érdekkör el akarta venni tőle a porcelánmanufaktúrát. A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár körül. 2016 áprilisában a NAV szállt ki a Zsolnayhoz, és azt közölte az adóhivatal, hogy költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával indítottak büntetőeljárást. A pécsi önkormányzat erre egy közleményben úgy reagált, hogy “mi már nem lepődünk meg semmin, hiszen már korábban is voltak félelmeink”, és talán végre megérti mindenki, hogy miért volt szükség a gyár védettség alá helyezésére.Május 18-án a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felmondta a Zsolnay 433 millió forintos hitelét, és innentől kezdve felgyorsultak az események.

Azonban hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. A terv Pécs jogi képviselője, Szabó Iván szerint az volt, hogy a WHB feltőkésíti az önkormányzati Ledina Kft.-t, amely majd üzemelteti a felszámolás alá került Zsolnay-gyárat. A többségi tulajdonos, Bachar Najari azonban kifizette a Zsolnay tartozását, a WHB tulajdonosa, Paár Attila pedig a botrány miatt kihátrált az együttműködésből. A WHB egyébként cáfolja Szabót: azt állítják, hogy nem volt kapcsolatuk a Ledinával, és csak befektetési céllal vették meg a Zsolnay banki tartozását. (forrás: Átlátszó.hu)

2017 augusztusában a Zsolnay manufaktúra pert indított az MFB ellen, emellett annak a 117 dolgozónak is kártérítést kell fizetnie aki 2016 júniusában felmondott a Zsolnay-gyárnak és az önkormányzati Ledina Kft-ben kezdtek dolgozni. Így noha a Ledina termelődő vesztesége már nem az amúgy is eladósodott Pécset terheli, ebben az ügyben az esetleges 30 milliós kártérítést az önkormányzat állhatja, ez azonban hűtlen kezelés gyanúját is felveti. 2018-ban a jogerős ítélet is megszületett, miszerint kártérítést kell fizetnie a 117 dolgozónak, összesen 20 millió forintot.