K-Monitor Adatbázis

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverésen értékesítette a MÁV egykori, 1,6 hektáros zánkai üdülőjét 574 millió forintért, a vevő egy néhány hónappal korábban bejegyzett cég, amelynek egy volt világbajnok vitorlázó a tulajdonosa.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő idén márciusban 1,63 milliárd forintért eladta a Tihanyi Yacht Clubot, valamint a közvetlenül mellette elterülő kikötőt – értesült az rtl.hu. A vevő a harmincadik leggazdagabb magyarnak számító Nagy György cége, a HO-ME 2000. Kft. volt. Az üzletember a Vasas egyik tulajdonosa, az OTP igazgatóságának tagja, sokan pedig Csányi Sándor bankvezér egyik fontos gazdasági partnerének tartják. A telken továbbra is kikötői, szállodai és vendéglátói tevékenységet folytatnak majd.

Hiába szabott ki örökségvédelmi bírságot és tiltotta meg az „építőipari kivitelezési tevékenységet” a Veszprém Megyei Kormányhivatal Rogán Cecília tihanyi telkén, az építkezés zavartalanul folytatódik. Somlai Bálint villája már kész is van a Kopasz-hegyen, csak az óriási vaskaput kell befejezni. Lesz baráti szomszédja is: a szemben lévő telken Optimus-közeli tulajdonos bontotta le a korábban ott álló házat, és vélhetően újat épít a helyére.

A kormányfő kommunikációs csapatának erős embere egy korábban köztulajdonból megvásárolt ingatlanába jelentette be a cég székhelyét.

Miután Kádár János egykori kedvenc balatoni üdülőhelyén szabad kezet kaptak a környezetet durván átalakító beruházók, a helyiek érdekeit nemigen veszik figyelembe.

535 millió 341 ezer 962 forint támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2030 programján keresztül a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. A pénz nagy részét – 470 020 922 forintot – egy, a Fidesz-holdudvarhoz köthető cég megbízására költötte a támogatást elnyerő vállalkozás. A tulajdonos férje korábban a fideszes Németh Szilárd vezette csepeli önkormányzat városgazdálkodási cégét irányította. Áder János leköszönő köztársasági elnök néhány napja épp ebben az arborétumban jelentette ki, hogy „fontos a teljesítmények meg- és elismerése”.

Alkotmánybírósági normakontrollt szeretne a Club Aliga-fejlesztéssel kapcsolatban Potocskáné Kőrösi Anita korábbi jobbikos országgyűlési képviselő, az Aligai Fürdőegyesület és a helyi képviselő-testület három tagja. Valamennyien arra szerették volna rávenni az önkormányzatot, hogy kezdeményezzen utólagos alkotmánybírósági normakontrollt.

Lesz dolog a Gránit Bankban Jellinek Dániel több milliárdos árbevételű cégével.

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

Lesöpörték a civilek érveit, zöld utat adott az egykori pártüdülő beépítésére a hatóság, ezzel az utolsó komoly akadály is elhárult az óriási, 46 hektárt érintő beruházás elől. A helyiek attól tartanak, újra „zárt világ” épül a kiváltságosok számára. A Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. balatonaligai nagyberuházásához, az Aligaliget projekthez, mely magán luxusüdülővé alakítja a hajdani pártüdülőt, a Club Aligát. Ezzel a helyiek és a Balaton-partot és a tavat féltő civil szervezetek utolsó reménye is szertefoszlott. Az Alkotmánybíróság azzal utasította el a civilek beadványát, hogy a természetes környezethez való jog nem alapjog