K-Monitor Adatbázis

Rengeteget írtunk korábban arról, hogy Szabó Zsolt fejlesztési államtitkár állóháborút vív Hatvan városával, ezzel párhuzamosan Hatvan alig kap EU-s terület- és településfejlesztési operatív programos, úgynevezett TOP-os pénzeket. Írtunk arról is, hogy egy bírósági ítélet jogerősen is kimondta, amit helyben mindenki tudott: Szabó Zsolt bizalmi emberének nevezhető az a Tóth Csaba, aki Heves megyei közgyűlési alelnökként a megyei EU-s pénzosztási döntéshozatalokért is felelős. Ez volt tehát a kiinduló helyzet, amikor is múlt csütörtökön Lázár János a kormányinfón egy kérdésre (mit szól, hogy Hatvan képtelen TOP-os pénzhez jutni) azt mondta, véleménye szerint Szabó Zsolt súlyos hibát követ el, a hatvani polgármesternek van igaza, úgyhogy felülvizsgálják a TOP-pályázatokat.

Egy belvárosi bérpalota áráért állítottak fel pár konténert a tranzit zónákban – áradnak a különös tételek, miután Harangozó Tamás fél tucat állami szervből szorította ki a határvédelmi kiadásokat.

Masszázsra és léleksimogató beszélgetésekre költötte Gávavencsellő a felzárkóztatásra szánt uniós forrásokat – tudta meg a Célpont. A Komplex Telepprogram célja a szegregáció felszámolása lett volna, ennek érdekében olyan szolgáltató központokat hoztak létre, amelyekben a hátrányos helyzetűeknek biztosítanak mosási, tisztálkodási és főzési lehetőséget, de ez sem valósult meg.

Noha a minisztérium teljes nyilvánosságról beszél, továbbra sem árulják el, kik dolgoznak majd az új Nemzeti alaptanterven, mire költik a 2,4 milliárdos uniós forrást.

Már írják az új NAT-ot: az uniós forrásból fedezett, 2,4 milliárdos projekten a nyilvánosság kizárásával száz ismeretlen szakértő dolgozik.

Magyarország régóta halogatott feladatot teljesít azzal, hogy februártól bevezeti az elektronikus közbeszerzést a központi beszerző szervezeteknél - erre uniós irányelv kötelezi hazánkat. Az e-közbeszerzési stratégia hiányát az Európai Bizottság tavalyi, Magyarországról készült országjelentésében is megemlítette.

A minap kormányülésen kiemelt téma volt a felsőoktatás helyzete. A felelős államtitkár szerint az intézmények anyagi helyzete ma stabilabb, mint a három évvel ezelőtti drasztikus megszorítás után, és ez nagyrészt a kancellároknak köszönhető. Valójában jelentős mértékben Brüsszelnek, illetve azoknak a rektoroknak és oktatóknak, akik az uniós pénzeket megnyerik akadémiai feladatokra, melyből aztán az alapműködésre is költenek. Nem igazán szabályosan.