Előbb jöttek le a Wall Street Journalban az Elios-üggyel kapcsolatos OLAF-jelentés főbb megállapításai, mint ahogy a magyar hatóságok hivatalosan értesültek a jelentésről, így ez az áprilisi magyarországi választásokba való beavatkozási kísérlet - hangzik a kormányzati narratíva, de a Portfolio információi szerint ez nem igaz. Aztán tegnap kiszivárgott az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) másik jelentése is a közlekedésfejlesztési államtitkár összeférhetetlenségéről, de ez meg egy közel 4 évvel ezelőtt lezárt OLAF-jelentés, így itt sincs semmiféle OLAF-os befolyásolási kísérlet. Sokkal valószínűbb, hogy a kiszivárogtatókat itthon kell keresni, az ügyeknek pedig a nyilvánvalónál sokkal nagyobb a tétje: részben a 2020 utáni összes EU-támogatásunk kifizetése múlik rajtuk.
Rengeteget írtunk korábban arról, hogy Szabó Zsolt fejlesztési államtitkár állóháborút vív Hatvan városával, ezzel párhuzamosan Hatvan alig kap EU-s terület- és településfejlesztési operatív programos, úgynevezett TOP-os pénzeket. Írtunk arról is, hogy egy bírósági ítélet jogerősen is kimondta, amit helyben mindenki tudott: Szabó Zsolt bizalmi emberének nevezhető az a Tóth Csaba, aki Heves megyei közgyűlési alelnökként a megyei EU-s pénzosztási döntéshozatalokért is felelős. Ez volt tehát a kiinduló helyzet, amikor is múlt csütörtökön Lázár János a kormányinfón egy kérdésre (mit szól, hogy Hatvan képtelen TOP-os pénzhez jutni) azt mondta, véleménye szerint Szabó Zsolt súlyos hibát követ el, a hatvani polgármesternek van igaza, úgyhogy felülvizsgálják a TOP-pályázatokat.
Nemzetközi szinten is megsüvegelendő teljesítményt mutatott fel Stribli-Csíkos Petra, ahogy elnyerte a Nemzeti Sportközpontok (NSK) kétszer 300 milliós közbeszerzését a G7 leírása alapján.
Az Átlátszó a közbeszerzési közleményekre alapozott számításai szerint Szíjj László vállalkozásai 606,5 milliárd forint értékű tendert nyertek el tavaly. Második helyen a ZÁÉV végzett 430 milliárddal, harmadik a WHB lett 342,5 milliárddal. A Mészáros-család cégei negyedik helyen zárták 2017-et 299 milliárd forint értékű közbeszerzéssel, aminek 83 százaléka uniós támogatás.
Mivel az uniós pénzeket saját maga újraválasztására használná a Fidesz, így a kifizetések azonnali leállítását követeli több visszavonult európai politikus – egy erről szóló nyílt levelet köröztetnek az Európai Parlamentben.
Csepreghyt a folyamatban lévő uniós támogatási ellenőrzésről is kérdeztük. Tájékoztatása szerint a brüsszeli delegáció hétfőn érkezett, csütörtökig folytatnak megbeszéléseket a Miniszterelnökségen, majd hazautazva néhány hónap alatt készül el az itt tapasztaltak értékelése.
Bár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) csütörtökön azt állította, hogy „Hadházy Ákos ellen büntetőeljárás zajlik„ ám az LMP-s politikus ezt lapunknak most egyértelműen cáfolta.
Hiába szerette volna a Magyar Nemzet is tájékoztatni olvasóit az Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése nevű kiemelt uniós projekt szerdai nyitórendezvényén, nem engedték be lapunk munkatársait. A 30 milliárdos program konzorciumvezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), aminek egyik, Baross utcai épületében tartották az eseményt. Megjelent a szaktárca egyik sajtósa, Lukács Tamás, aki azt állította, hogy a rendezvény korlátozottan sajtónyilvános, meghívóra és előzetes regisztrációra lett volna szükség. Ehhez képest megérkezésünkkor a portások sem kértek rajtunk számon regisztrációt, sőt, az egyik őr azt is megjegyezte, hogy nyilvános a rendezvény, bárki jöhet, csak fel kell írni a nevét és a sajtóorgánumot, ahol dolgozik.
Az előző, 2007-2013-as uniós ciklus forrásfelhasználásának sikereiről áradoztak egy konferencia kormánypárti előadói, egy maguk megrendelte tanulmány negatív megjegyzéseiről azonban egyáltalán nem szóltak. A rózsaszín képbe belerondított egy brüsszeli bürokrata.
Szinte bizonyos, hogy nem jut hozzá a lakosság ahhoz a mintegy 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz, amelyet a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) keretében lehetett volna kiosztani a lakások energiatakarékossági célú felújításaihoz – értesült lapunk iparági forrásokból. A kormányzat ugyanis – úgy tudjuk – mindenképpen megpróbálja elérni, hogy ne a háztartások, hanem az állami és az önkormányzati intézmények kapják meg a vissza nem fizetendő forrást.
