K-Monitor Adatbázis

Szerdán folytatódott Boldog István volt fideszes országgyűlési képviselő és társai korrupciós ügyének tárgyalása. Tanúként hallgatták meg többek között a mindent, de mindent elfelejtő volt megyei közgyűlési alelnököt, Berec Zsoltot, és az ügy koronatanúját, Nagy Szilárdot, volt kengyeli fideszes polgármestert, aki egy vádalku keretében borította az ügyet 2019-ben a kecskeméti ügyészségen.

Egy ötvenezer forintos, egy évvel a rajta szereplő dátum után vásárolt számlával bizonyítaná Süli János családi cége, hogy valódi munkára kapta az EU-pénzt, miközben a tehenészetben nem találtak a vizsgálat vezetői sem teheneket, sem mezőgazdasági munkára utaló jelet.

Szerdán a Fővárosi Törvényszéken tanúk sorával igyekeztek tisztázni, vajon Boldog Istvánék tényleg befolyásolták-e a választókörzetük egyik önkormányzatát a kivitelezések elvégző cégek kiválasztásában. A bizonyítást nehezíti, hogy az ügyre legközelebbről rálátó cserkeszőlői polgármester azóta meghalt. Az új polgármester szerint a botrányt kirobbantó beruházások nem csak túlárazottak, hanem feleslegesek is voltak.

Csaknem félmillió eurónyi uniós pénzt nyert Mórahalom önkormányzata még 2015-ben egy víztározó megépítésére. Ki is ásatták a 14 hektáron elterülő, egy méter mély gödröt, azonban a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz. Pedig az unió arra adta a pénzt, hogy a Homokhátságon – amelyet már 2020-ban félsivataggá minősített az ENSZ – legalább itt megoldják a gazdák öntözési problémáit.

Végre kiderült, amit 2018 óta hiába próbáltunk megtudni a be nem fejezett, közel 800 millió forintos uniós támogatásból épült villánykövesdi hotelről. Bár az Átlátszó megkereséseire korábban senki nem reagált, most a területfejlesztési minisztérium elárulta, hogy a feltárt szabálytalanságok miatt az irányító hatóság elállt a projekttől, a támogatási összeget pedig visszakövetelik. Mindehhez csak az kellett, hogy Hadházy Ákos szelfizzen egyet az épületnél.

Az adóhatóság munkatársai június elején összeírták a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás vagyonelemeit. Szabálytalanságok miatt a Miniszterelnökség 500 millió forint visszafizetésére kötelezte a társulást, ami viszont bírósághoz fordult.

Boldog István mint képviselő csak tudni akarta, hogy a területén milyen Területfejlesztési Operatív Pályázatokra (TOP) jelentkeztek az önkormányzatok – így írták le a Fővárosi Törvényszéken a Boldog István volt képviselő ügyében szerdán tanúként meghallgatott polgármesterek, Rédai János volt kuncsorbai és Török Tamás Örvényesi polgármester, hogy a fideszes politikus lehívta őket – valamint a környék polgármestereit – is Kétpóra (akkor a képviselősége mellett ő volt ott polgármester), és négyszemközt (illetve volt olyan megbeszélés, ahol jobbkeze, F. Petra és más is részt vett) elbeszélgetett velük a pályázatokról.

Nagyjából félóránként váltották egymást a polgármesterek Boldog István kétpói irodájában, ahol a települések TOP-os pályázatairól (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) volt szó, de Boldog csak akkori országgyűlési képviselőként azt akarta tudni, ki mire akar pályázni, utasításba semmit sem adott – ezt mondta tanúként két meghallgatott polgármester is szerdán a Fővárosi Törvényszéken, ahol a volt fideszes képviselő, Boldog István és társai korrupciós ügyét tárgyalták.

,,A benzinkártya és a diplomata útlevél, az, hogy nem kell kivárnom a sort a határellenőrzésnél" - sorolta a Telexnek mosolyogva Boldog István a Fővárosi Törvényszéken a tárgyalása szünetében, hogy mi hiányzik neki leginkább, mióta nem országgyűlési képviselő. A korrupcióval vádolt volt fideszes képviselő – aki továbbra is biztos abban, hogy az ügye végén a bíróság fel fogja menteni – azóta egyéni vállalkozó lett, de részleteket, például arról, milyen üzleti úton volt legutóbb Erdélyben, nem árult el. Ahogy azt sem árulta el, mégis mire gondolt, amikor arról írt, hogy pénzt keres azzal, ha sokan kommentelnek a Facebook-oldalán.

Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.