K-Monitor Adatbázis

2020 szeptembere és 2021 szeptembere között a hivatalosan Vál-völgyi kisvasút nevet viselő turisztikai látványosság 9,1 millió veszteséget produkált. 2016-os indulása óta ezzel már 32,8 milliós mínusznál tart a 600 millió forint európai támogatásból épült projekt. Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kérte ki az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) a kisvasút legfrissebb bevételi és kiadási adatait, amelyeket eljuttatott az Átlátszónak.

Két projektre összesen 8,8 milliárd támogatást kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból a Belügyminisztérium, az Átlátszó birtokába jutott információk szerint ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Úgy tudjuk, hogy albérleti költségeket, fogászati kezelést és Erzsébet-utalványt is el akartak számolni a személyi jellegű kifizetések között. Végül több mint 24 millió forintot kellett visszafizetni a szabálytalanságok miatt, a pénzt azonban végül minden valószínűség szerint nem a Belügyminisztériumnak kellett előteremtenie.

Minisztériumokon átívelő, tízmilliárdos korrupciós ügyet derített fel az ügyészség. 25 helyszínen csaptak le szerdán, 200 millió forint készpénzt, 60 millió forintnyi értékpapírt, luxusautót és több ingatlant is zár alá vettek, 18 embert pedig gyanúsítottként hallgattak ki. Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta, az érintett pályázók között nincsenek állami cégek, önkormányzatok, vagy politikai értelemben érintett személyek, valamennyien magánvállalkozások vezetői.

Április 20-án a Központi Nyomozó Főügyészség egy időben, több helyszínen hajtott végre összehangolt eljárást, a bűnügyi akcióban közel 150 ügyész és rendőr vett részt. Sajtóközleményük szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.

Kétszer 200 millió forint uniós támogatást kapott a körömi önkormányzat a mélyszegénységben élők társadalmi felzárkóztatására és lakhatási integrációjuk segítésére, de a rászorulók többségének életkörülménye nem javult. Nem lett folyóvizük, sem benti vécéjük, nem tudnak könnyebben mosni és tisztálkodási lehetőségeik sincsenek. A Házon kívül stábja az elköltött forintmilliók nyomába eredt.

Először Szijjártó Péter külügyminiszter, most pedig Lázár János parlamenti képviselő irányította rá a figyelmet a szekszárdi Bodri Pincészetre, amelynek egyik végső résztulajdonosa Dunai György Sándor, Magyarország 44. leggazdagabb embere. Kíváncsiak lettünk a híres borászatra, ezért megnéztük, mennyire megy jól az üzlet. Kiderült, hogy csak a Bodri Pincészet Kft. 4,9 milliárd forint állami és uniós támogatást kapott az elmúlt 10 évben.

Először Magyarországgal szemben veti be az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmusnak nevezett eljárást, amely az uniós pénzek visszatartásával igyekszik megakadályozni a jogállam további leépítését. Rengeteg pénzről van szó, így nem kizárt, hogy a kormány kénytelen lesz engedni Brüsszelnek.

A környék turizmusának fellendülését várja a település polgármestere az általa elképzelt Attila-látogatóközponttól. A projetnek 2019 májusára kellett volna megvalósulnia, de mostanáig nem kezdtek hozzá. A közel 120 milliós EU-s támogatást kapott beruházás újabb határideje ez év vége, ám a polgármester úgy látja, nagyobb az esély arra, hogy nem lesz látogatóközpont. Arról nem beszélve, hogy a tudomány vitatja, tényleg Zsadányban állt volna Attila fapalotája.

2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.