K-Monitor Adatbázis

\"Meg vagyok lepődve azon, hogy ön azt állítja, hogy van olyan európai uniós projekt, ahol vállalkozóként, fővállalkozóként vagy alvállalkozóként az én családomból elindult volna valaki.\" Ezt tavaly júniusban, egy brüsszeli sajtótájékoztatón mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Direkt36-nak, miután szembesítettük azzal, hogy a családja állami beruházásokból jut közpénzhez. A kormányfő azzal érvelt, hogy ha a családjának cégei csak különböző termékek beszállítóiként vesznek részt állami projektekben, az szerinte nem gond.

EU-s forrásból elindították a KEOP-5.6.0/E/15 - Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása című pályázatot. Eredetileg úgy volt, hogy 9 milliárdból vehetnek majd MR, CT és röntgengépeket a kórházak, a nagy érdeklődés miatt azonban végül kibővítették a forrást. A palyazat.gov.hu-n szereplő összesítés szerint 81 intézmény nyert el összesen 40,9 milliárd forintot. A kozbeszerzes.hu-n pedig 206 olyan szerződést találtunk, amit valamelyik magyar kórház az ezen a pályázaton elnyert forrás terhére kötött, és ezek összértéke 32,7 milliárd forint volt. Ez lehetett volna a magyar onkológia nagy ugrása, a magyar kórházak több tízmilliárdból modernizálhatták volna a gépeiket. DE VÉGÜL EZT IS SZÉTLOPTA A RENDSZER.

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF kétéves nyomozás után súlyos szabálytalanságokat tárt fel olyan közbeszerzésekben, amiket 2011 és 2015 között nyert meg a közvilágítási tenderek favoritja, az akkor Tiborcz István tulajdonában álló Elios Innovatív Zrt.

Hiába vártak egy évig a pénzre azok a pályázók, akik vidéki mikrovállalkozások indítására akartak uniós támogatást nyerni. Hosszú várakozás után a Miniszterelnökség ugyanis múlt pénteken a „jelentős számú visszaélések miatt” törölte a pályázatot. A minisztérium korábban feljelentést is tett, mert amikor 2016 őszén egy hónap alatt 11 ezer kérelem futott be, úgy érezték, hogy „a pályázati maffia” próbálja behúzni a pénzeket.

Hosszú vezető anyagban mutatja be az Orbán Viktor körül létrejött gazdasági holdudvart a világ vezető gazdasági lapja, a Financial Times. Azaz ma világszerte üzleti vezetők és döntéshozók Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Garancsi István nevével ismerkedve ihatták meg első kávéjukat.

A Corvinus egyetemen működő Korrupciókutató Központban több mint 150 ezer, 2009 és 2016 közötti közbeszerzést vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy akár a paksi bővítés árát is eléri az az összeg, ami e nyolc év alatt elfolyhatott. A közbeszerzések átlagosan 15-24 százalékkal lehettek túlárazottak, és ez azt jelenti, hogy 2090 - 3300 milliárd forint között lehet az az összeg, amit feleslegesen fizetett ki a magyar állam. Vagy másképpen fogalmazva: ennyi pénzt rakhattak el a győztesek a reális munkadíjukon felül, állami segítséggel.A tanulmány szerzői arra jutottak, hogy az EU-s pénzek beáramlása lényegesen növelte a magyarországi korrupciót.

Bár egy fillért se fizetett az éttermében dolgozó diákoknak, 29 millió forintos uniós támogatást kapott "gyakornoki programjára" Szilhalom fideszes polgármestere, Bóta József, aki éttermében dolgoztatta ingyen a Szent Lőrinc Vendéglátó- és Idegenforgalmi Szakközépiskola diákjait. Bóta amúgy polgármestersége előtt ennek az iskolának volt az igazgatója.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke és EU-pénz-ügyi tényfeltárója egyértelmű, de legalábbis annak látszó üggyel kezdte meg 2016 januárjában a Korrupcióinfó névre keresztelt sajtótájékoztató-sorozatát, ami minden héten egy-egy olyan konkrét esetet mutat be azóta is, ahol gyaníthatóan törvénytelenül használtak fel EU-pénzeket.

Hétfőn délután jelent meg Bucsky Péter cikke a 444-en arról az egészen egzotikus "attrakcióról", ami Sárazsadányban létesült, még hozzá a Tokaj-térségi 2,3 turisztikai fejlesztési program részeként.