language

Lapok:

Kulcsszavak:

közbeszerzés highlight_off

444

Az online lapot 2013. április 29-én alapította Uj Péter, az index.hu egykori főszerkesztője több volt munkatársával együtt. Uj jelenleg is a portál főszerkesztője.  A 444 tulajdonosa és kiadója a Magyar Jeti Zrt., amelynek Kardos Gábor a vezérigazgatója, operatív vezetője Fenyő Balázs István. A 444 liberális, erőteljesen kormánykritikus internetes portálként definiálja önmagát, sokszor humoros és önirónikus tartalmakkal. 2014-ben az Open Society Foundation-től 10 millió forintos támogatást nyertek el, amiből 14! nevű választásfigyelő mobilos alkalmazást fejlesztették. 2017 óta adományokkal is lehet munkájukat segíteni. 

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [266]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Harmadszor is kiadták az engedélyt a Fertő-tavi gigaberuházásra, harmadszor is bíróságra kerül az ügy

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal újból, harmadszor is kiadta a Fertő tavi óriásberuházás környezetvédelmi engedélyét. Az előző két engedély ügyében mindkétszer bíróságon veszített a kormányhivatal, legutóbb szeptemberben. Akkor a bíróság kimondta, hogy a hatóság „csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.”

A Fidesz korrupcióellenes hatósága vizsgálja Süli János exminiszter családi cégének támogatási ügyét

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szúrta ki a Közbeszerzési Döntőbizottság weboldalán, hogy a korrupcióellenes Integritás Hatóság hat beadványt is benyújtott hozzájuk egy bizonyos Biogas Productor kft gyanús közbeszerzési ügyei iránt érdeklődve.

Most is a Boldog-ügy miatt szívunk – tovább gyűri az igazságszolgáltatás a vesztegetéssel vádolt fideszes ügyét

Szerdán a Fővárosi Törvényszéken tanúk sorával igyekeztek tisztázni, vajon Boldog Istvánék tényleg befolyásolták-e a választókörzetük egyik önkormányzatát a kivitelezések elvégző cégek kiválasztásában. A bizonyítást nehezíti, hogy az ügyre legközelebbről rálátó cserkeszőlői polgármester azóta meghalt. Az új polgármester szerint a botrányt kirobbantó beruházások nem csak túlárazottak, hanem feleslegesek is voltak.

Fidesz-közeli cég újíthatja fel a négy éve életveszélyes egri Garzonházat

lindult a négy éve életveszélyessé minősített egri Garzonház korlátrendszerének felújítása. A közbeszerzésen csak Fidesz-közeli cégek indultak. A győztes 177 millióért vállalta a munkát, három éve még 43 milliós ajánlat is érkezett a kivitelezésre.

A NER egyetlen elképesztő interjúban: úgy beszélgetett az Index főszerkesztője a Szijjártó Pétert meghajóztató...

Mindenre rákérdeztek, de valójában semmire sem kérdeztek rá a kormányzati médiaistállóba tartozó Index vezető szerkesztői, amikor meginterjúvolták a NER utóbbi éveinek egyik legsikeresebb üzleti háttéremberét, Szíjj Lászlót. A Mészáros Lőrinccel igen szoros kapcsolatokat ápoló, gazdaságilag vele együtt felemelkedő, a rendszer elitjét luxusjachtján nyaraltató építési vállalkozó interjújának az adja a különlegességét, hogy szinte sosem ad ilyet, még a kormánymédiának sem.

Korrupció gyanúja is felmerül a négy éve életveszélyes egri Garzonháznál

2019-ben mondta ki először szakvélemény, hogy életveszélyes az egri Garzonház korlátrendszere. 2022-ben a városi vagyonkezelő cég egy előtetőt építtetett az épület elé, miután a hatóság azonnali beavatkozásra kötelezte az önkormányzatot. A helyi DK és MSZP szerint a munkát egy NER-közeli cég végezte, korrupciógyanús módon, a városvezetés pedig elhallgatta az ügyet. Az önkormányzat azt ígéri, októberben elindulhat a korlátrendszer felújítása. A vagyonkezelő cég pedig a munka elhúzódása miatt büntető feljelentést tervez tenni.

Hiába néz ki jól papíron a közbeszerzési rendszer, a gyakorlatban mégis csak a költségeket növeli

Az uniós nyomásra létrehozott korrupcióellenes hatóság letette az asztalra az első jelentését, amiben a közbeszerzési rendszert vizsgálták. Ebben arra jutottak, hogy a közbeszerzés magyarországi jogi kerete alapvetően megfelel a nemzetközi szabványoknak és iránymutatásoknak, de „a rendszer összességében véve mégis diszfunkcionális, költségnövelő hatással bír, és nem teljesíti a közbeszerzési törvényben deklarált céljait – nevesül a közpénzek hatékony felhasználását, a közpénzfelhasználás átláthatóságának és nyilvános ellenőrizhetőségének biztosítását, továbbá a tisztességes verseny feltételeinek megteremtését, valamint a közérdekű célkitűzések elősegítését”.
Találatok: [266]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>