language

Akták:

A kormánykritikus civilek elleni kampány highlight_off

A kormánykritikus civilek elleni kampány

A kormánykritikus civilek elleni kampány

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 végén nyilatkozatokban fenyegette meg azokat a már korábban is támadott kormánykritikus civileket, akik külföldi támogatásokból végzik a munkájukat, amellyel a kormány korrupciós ügyeit tárják fel. A 888.hu-nak adott interjújában arra utalt: 2017-ben a Kormány "fellázad" az ellen a vélt nemzetközi befolyásolási kísérlet ellen, amely mögött a magyar kormány nyilatkozataiban Soros György magyar származású amerikai üzletembert és alapítványát (Open Society Foundations) sejteti, és melynek "idegen ügynökei" az említett civil szervezetek, köztük a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda.

Január elején a kormány nyílt kommunikációs támadást indított: Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt: "el kell takarítani" ezeket a szervezeteket, amelyre az amerikai választások után létrejött republikánus többség ad lehetőséget. 2017. márciusi Mandiner-interjújában az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet vádolta meg azzal, hogy a közhasznúsági jelentésében megjelöltnél "sokkal, de sokkal nagyobb lóvét” kapott Soros György alapítványaitól. Az EKINT az ügyben később pert nyert a politikussal szemben, akit a Fővárosi Ítélőtábla döntésében bocsánatkérésre és sérelemdíj megfizetésére kötelezett..

Később kormánypárti politikusok megerősítették azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kormány vagyonnyilatkozat tételre kötelezné a civil szervezetek vezetőit – izraeli példára hivatkozva.

Áprilisban egy olyan javaslat került a Parlament elé, amely "külföldről finanszírozott szervezetként való regisztrálásra kötelezné a 7,2 millió forint feletti támogatást külföldi elnyerő alapítványokat és egyesületeket”. A tervezet ellen 248 szervezet tiltakozott, és több tízezren vettek részt a Hősök terén megrendezett tüntetésen is. Állásfoglalások: TASZ, Átlátszó, Helsinki, K-Monitor. 2017. június 13-án a törvényt az országgyűlés Fideszes többsége elfogadta.

Az Európai Unió Bíróságának 2020-as döntése értelmében uniós jogot sért a külföldről támogatott civileket nyilatkozattételre kötelező törvény. 2021 nyarán az országgyűlés – a régi visszavonása után – új civiltörvényt szavazott meg. Az új szabályozás szerint a 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölötti szervezetekről évente jelentést készít az Állami Számvevőszék. Emellett az új törvény azt is előírta, hogy az alapítványoknak összeghatártól függetlenül fel kell tüntetniük adományozóikat közhasznúsági jelentésükben. Ezen a kitételen végül enyhített a kormány: ennek alapján 500 ezer forintos összeg alatt az adományozók megőrizhetik névtelenségüket.

Vélhetően az ellenséges politikai klíma hatására 2018-ban az OSF bezárta budapesti irodáját és Berlinbe költöztette át. 2023-ban jött a hír, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok kivonul az EU-ból és felfüggeszti az uniós országokban működő civil és jogvédő szervezetek támogatását.

Tudnivalók civil szervezetek számára a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről (TASZ)

A miniszterelnök Norvég Alapból finanszírozott szervezetek ellen indított, konkrét visszélések feltárása nélkül zárult támadásáról itt gyűjtjük a cikkeket.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [115]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

A magyar kormány kiiktatását kéri a volt német pénzügyminiszter az uniós pénzek költéséből

Mivel az uniós pénzeket saját maga újraválasztására használná a Fidesz, így a kifizetések azonnali leállítását követeli több visszavonult európai politikus – egy erről szóló nyílt levelet köröztetnek az Európai Parlamentben.

Fegyveres önvédelmet indítványoz Földi László az Országgyűlés alelnökének készült tanulmányában

Különböző témákban, összesen 5,4 millió forintért 24 tanulmányt rendelt az elmúlt 3 évben az Országgyűlés fideszes alelnöke, Lezsák Sándor. Földi László például 350 ezer adóforintért írta meg a “Gondolatok az Európát ért invázióval összefüggésben” című 15 oldalas dolgozatot, amelyben egyebek mellett fegyveres önvédelemre és a kaszárnyák M-zárolt készleteinek kifosztására buzdít.

Végrehajtást kezdeményeztek a Fidesznél

Ugyan a Fidesz–MPSZ már kifizette az egymilliós kártérítést azokért a hamis állításokért, amelyekkel megsértette a Magyar Helsinki Bizottság jó hírnevét, de még nem kért bocsánatot a jogvédő egyesülettől. Pedig erre a pártot jogerős ítélet kötelezi több mint egy év óta. A civil szervezet most bírósági végrehajtást kezdeményezett a Fidesznél.

Pintér nem tudja alátámasztani, hogy a Soros-hálózat veszélyt jelent

Hiába utasították a belügyminisztert, hogy szakmailag is támassza alá kormánypropaganda paranoiáját, úgy tűnik, ez sehogyan sem jön össze. Legalábbis a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt nem tudta, ahogy valószínűleg a kabinetnek sem tudja majd. Ettől függetlenül a kormányzati kommunikáció továbbra is ki tudja játszani a nemzetbiztonsági kártyát.

A raboknak sem jó, hogy kitiltották a civileket a börtönökből

Mindenképpen hátrányos a fogvatartottak helyzetét tekintve, hogy a börtönökben nincsenek jelen civil jogvédő szervezetek – nyilatkozta lapunknak Fliegauf Gergely, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala zárt intézményeket ellenőrző részlegének (OPCAT – nemzeti megelőző mechanizmus főosztály) vezetője.

Civilek célkeresztben – Oszd meg és uralkodj!

Miért kerülnek a kormány feketelistájára olyan civil szervezetek, mint a Baptista Szeretetszolgálat, az Igazgyöngy Alapítvány, a Bátor Tábor Alapítvány, a Magyar Ökomenikus Segélyszervezet, a Rex Kutyaotthon Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt? Miért kell ügynöközni, a terrorizmushoz fűzni gondolatilag a betegekkel, sérült gyerekekkel, bántalmazottakkal vagy állatokkal foglalkozó civileket, ahelyett hogy megköszönné nekik a kormány, hogy helyette (is) dolgoznak? A kabinet szűnni nem akaró lendülettel támadja a civil szférát, most már az Információs Hivatalt is csatasorba állítva. Vajon meg tudják védeni magukat? S hogyan válhattak ennyire kiszolgáltatottá? Miként torzította az EU támogatáspolitikája a magyar civil szektor fejlődését?

A kormány idegenellenes kampányához igazodva szakítottak a Magyar Helsinki Bizottsággal a belügyi szervek

A büntetés-végrehajtás mellett az Országos Rendőr-főkapitányság és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal is az elmúlt időszakban jutott arra a döntésre, hogy nem kívánja folytatni a közös munkát a Magyar Helsinki Bizottsággal (MHB). A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) október elsejei hatállyal, egyoldalúan felmondta a megállapodást a MHB-vel, de így járt a Börtönrádió projektet működtető civil szervezet is. A belügyi szervek döntését a kormány migránsozó és sorosozó, idegenellenes politikai kampánya motiválhatta.
Találatok: [115]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>