K-Monitor Adatbázis

November 30-án jelent meg cikkünk az Octopus Invest Kft.-ről, amely állami beruházásokat akasztott meg, és amely perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Egy nappal később, december elsején pedig elindult a cég végelszámolására vonatkozó eljárás. Annak, hogy ez bekövetkezik, már voltak jelei. Mindeközben az alvállalkozók által emlegett Orbán Áron hivatalosan is szerepet vállalt két cégben, így már nemcsak szóbeszéd alapján, de cégszerűen is köthető az Octopus volt tulajdonosi köréhez.

A kormány eltaktikázta magát, emiatt sokkal komolyabb vállalásokat kell tennie az uniós támogatások folyósításáért. De lesz hatása az Integritás Hatóságnak vagy a bíróságok megerősítésének, életre kelthető-e a jogállam Magyarországon? Ligeti Miklós nem túl optimista.

Hadházy Ákos feljelentést tesz az ügyben, a hegyvidéki önkormányzat szerint már a feltételezés is bántó, és a politikai haszonlesést szolgálja.

Közadatigénylésben kértük ki a 2022-es népszámláláshoz kapcsolódó tabletbeszerzések szerződéseit. Az iratokból kiderült, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 1,7 milliárd forintért vásárolt új táblagépeket, amelyeknek a tárolásáért is kifizettek nettó 240 millió forintot. 

A MÁV 10 évig titokban akarta tartani a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train megvalósíthatósági tanulmányát, de megnyertük az emiatt indított pert, és nemrégiben megkaptuk az iratot. Abban az áll, hogy rövidebb utazási időre is alapították, hogy hasznos a tram-train – ám a járat valójában 8 perccel lassabb, mint tervezték. A költségekről azt írták, 1 százalékos eltérésnél „a közgazdasági teljesítménymutatók olyan értékre váltanának, amely a támogathatóságot kizárja”. Közben csak a vonatbeszerzés 17-ről 21 milliárdra drágult, a teljes beruházás pedig bő 80 milliárdba került. A projekt jelentős buszritkítással is számolt.

Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett. Egyikük elmondta, az elején azzal biztatták, hogy a fővállalkozónak biztos politikai háttere van, közvetlen kapcsolattal az Orbán családhoz, majd amikor fogyni kezdett a pénz, a TEK-kel fenyegették meg. Több vállalkozás becsődölt, akadt olyan cégvezető, akinek az egészsége is ráment a pénzügyi vitára. A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre nem cáfolták a vélekedést.

Nem fogynak a koronavírus járvány idején 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek – ez derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság közadatigénylésünkre adott válaszából. Az állami intézmény két csarnokban tárolja az eszközöket, csak az elfoglalt területért fizet. A bérleti díj nem csökken.

Már be is üzemelték az első mobilkazánt a Zala megyei Nagykapornak iskolájában. A kormány mégsem hajlandó elárulni, honnan és mennyiért szerzik be a kazánokat: arra hivatkoznak, hogy a „kért adatok döntés-előkészítési célt szolgálnak”. Holott a döntés láthatóan már megszületett. Eközben – az európai közbeszerzési értesítő szerint – Németországban 51,7 millió forintért helyszínre telepítve kapható a nagyteljesítményű konténerkazán, és az árban 3 hónapnyi üzemeltetés is benne van.

A külső kapuk után a belső ajtókat is fejlesztik a közmédia Kunigunda úti épületében. A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derült ki, hogy számos ajtó csak kártyával lesz nyitható, így akár az is ellenőrizhető, hogy ki, mikor és merre jár a létesítményben. Az MTVA mostanában sokat költ biztonsági és ellenőrzési beruházásokra: nemrég a külső kapukat cserélték le közel nettó félmilliárd forintért, majd aktivitást mérő alkalmazás kifejlesztésére kötöttek szerződést, hogy „megőrizzék a dolgozók produktivitását”.