K-Monitor Adatbázis

Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.

Első fokon pert nyert az az orvos, akitől az orvosi kamara pénzt kért a gazdálkodását bemutató adatok átadásért. A bíróság szerint a kamarának ki kell adnia a Kunetz Zsombor által kért információkat egyebek mellett arról, hogy az elnökség tagjai milyen javadalmazásban részesültek és milyen egyéb béren kívüli juttatást kaptak 2010 óta. Azt is ki kell adni, hogy a köztestület gazdasági társulásainak alapításánál, illetve megvásárlásánál használtak-e fel tagi kölcsönt, és hogy milyen forrásból finanszírozzák a vállalkozások veszteségeit.

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

Nem árulják el a kormányhivatalok, hogy mennyit költenek közpénzből a kormánykritikus hirdetések eltávolítására, de a számla tízmilliós is lehet. Főleg, ha beigazolódik, hogy az eljárás jogértő volt.

A külföldi hírszerzésre specializálódott Információs Hivatal nemzetbiztonsági érdekekre és mások jogainak védelmére hivatkozva nem adta ki az Átlátszó közadatigénylésére a környékbeli országok Soros-támogatott szervezeteiről készült tanulmányát, ezért bepereltük a titkosszolgálatot. Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese egy tegnapi sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy minden eszközzel vissza kell szorítani, és “el kell takarítani” az országból a Soros-birodalom civiljeit. Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott izraeli “civil átláthatósági törvény” bevezetésénél bábáskodó konzervatív amerikai kampányguru, Arthur J. Finkelstein tanácsai alapján jár el az ügyben.

Elterjedt vélekedés a magyar lakosságban, hogy komolyabb (például kórházi tartózkodással, altatásban végzett operációval, illetve azt követő utógondozással járó) ellátási szintű beavatkozásnál elkerülhetetlen, hogy a páciens – érvényes biztosítási jogviszonyától függetlenül – magánzsebből is “tejeljen”. Hálapénz leszurkolása, valamint saját “fogadott” orvos nélkül az emberrel rosszul fognak bánni, lekezelően viszonyulnak hozzá.(...) Betegként szerzett tapasztalataim erre rácáfolnak. Páciensként az intézményrendszerben való tartózkodásom alatt senki nem utalt vagy célzott arra, hogy fizetnem kéne.