Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.
Péterfalvi Attila azt kéri, hogy a két ünnep között hagyjuk pihenni a fáradt állami szerveket, és ne igényeljünk közadatot: „Mindenkitől elvárható, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében ezt tiszteletben tartsa, hiszen az információszabadság alkotmányos joga egyébként is végső soron a közösséget kell, hogy szolgálja” - írta az illetékes hatóság vezetője.
A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP), az állami lottócég támogatásokat osztó leányvállalata júliusban 40 millió forintot adott a kormánykedvenc CÖF alapítványának. Közadatigénylésben kértük ki a támogatással kapcsolatos iratokat, de csak a szerződést küldték meg, és abból is kitakarták, hogy milyen feladatokat csinál a CÖKA a közpénzért cserében, mert azok „meg nem ismerhető adatok”.
A tervezett sebességet és a menetidőket sem lehet tartani a Hódmezővásárhelyet Szegeddel összekötő villamos-vasúton. A megvalósíthatósági tanulmányban állítólag még 10 perces követésről sem volt szó, annak lehetőségét csak Lázár János kérésére kezdték vizsgálni. A szakemberek már októberben arról beszéltek, hogy a valóság eltérhet a tervektől, ezért szerettük volna elolvasni az eredeti tanulmányt, hogy kiderüljenek a 72 milliárdos beruházás pontos részletei. Közadatigénylésünket azonban elutasította a MÁV Start Zrt., ezért úgy döntöttünk, perelünk az adatokért.
Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Idén áprilisban közadatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést a tárcától, ami 45+45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, utána viszont nem küldött semmit, ezért a bírósághoz fordultunk. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszéken december elején meg is nyertük a pert: a Pénzügyminisztériumnak a bírósági döntés értelmében 15 napon belül ki kell adnia az Átlátszó által kért dokumentumot.
2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A bíróság szerint „az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi”. Az ügynek azonban még mindig nincs vége, ugyanis a KELLO a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése, így ma már a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják.
November elején írtunk arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint küldöttsége bérelt magánrepülőgéppel utazott hivatalos útra Pécsről Genfbe, majd vissza Budapestre. A privát jet, amelyről 2019 nyarán írtunk először, a Valton-Sec Kft. közvetett tulajdonában van a HUN-JET Kft. nevű cégen keresztül.
Végre válaszolt az augusztus végén beadott adatigénylésünkre a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ): minden eddigi becslésnél többe került az idei augusztus 20-i államalapítási ünnep. Az állami turisztikai csúcsszerv által elküldött összesítőből kiderül, hogy közel 12 milliárd adófizetői forint ment el többek között fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”. A szerződött partnerek nevét azonban nem árulták el.
Véget ért a dámszarvasok párzása, így már semmi sem akadályozta a vadászati kiállítást rendező, állami tulajdonú Egy a Természettel Nonprofit Kft.-t abban, hogy válaszoljon a meghosszabbított adatigénylésünkre. Ennek köszönhetően kiderült, hogy a „szobrok” címszóval feltüntetett, bruttó 240 millió forint csak a bőgő szarvasbika árát takarta. Kiderült ugyanis, hogy eddig elfelejtették feltüntetni a honlapjukon szereplő szerződéslistában két állatszobornak (a vizslának és a nyúlnak) a bruttó 14 milliós árát.
A helyiek által „Poliklinika” néven emlegetett hatalmas épület 2012-ben került a szlovákiai Komárom (Komarno) önkormányzatának tulajdonába rendkívül rossz állapotban, és a felújítására azóta sem tudtak költeni. 2016-ban a magyar állam támogatásáért lobbiztak, de hiába. Nemrég viszont a Manevi SK jelezte, hogy megvenné az épületet. A város nem adta el egyből a cégnek az ingatlant, hanem nyilvános versenytárgyalást ír ki rá 268 ezer eurós (kb. 99 millió forint) kikiáltási áron. Az eljárás még folyamatban van, de közben a Manevi SK tulajdonost cserélt: már nem a Manevi Zrt., hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítványba tolt másik volt állami cég, a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa.
