A Tolna megyei Szálkán hamarosan leaszfaltozzák a medvehagymás erdei sétányt egy olyan vízelvezetésre hivatkozva, amely valójában szinte csak magára az új útra eső csapadékot viszi el. A festői faluban petícióval már sikerült megakadályozni a tópart lebetonozását, de a polgármester szerint csak a betelepülők szítják a hangulatot. Fejlesztés vagy környezetrombolás? És ki csempészett be a fejlesztési tervbe egy vízi csúszdát a polgármester ingatlanjára? Riport Szálkáról, ahol a helyiek csak akkor tudnak fürdeni az önkormányzati tóban, ha a polgármester cégének fizetnek belépőt.
Az ország több térségében feltárt céghálózatokéhoz hasonló közbeszerzési séma nyomaira bukkant kutatásai során az Átlátszó Érden. Óvodákkal összefüggő építési közbeszerzésekre rendszeresen ugyanazokat a cégeket hívták meg. A csoport legnagyobb nyertese a 2019 előtti fideszes városvezetés óvodaügyekért felelős alpolgármesteréhez rokonsági kapcsolat révén köthető cég.
Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállításra hat szobrot készített Szőke Gábor Miklós kormányközeli szobrász. Közérdekű adatigényléssel eddig csak az agancskapu bruttó 240 millió forintos árát sikerült megtudni, ami a vadászati kiállítás szerződései között feltüntetett szoborköltségeket teljesen lefedi. Szerettük volna megtudni, hogy mennyibe került az adófizetőknek a másik öt Szőke-szobor. A kiállítást szervező cég azonban 45 napra hosszabbította a válaszadást arra hivatkozva, hogy hátráltatnánk őket a kiállítás lebonyolításában – ami egyébként egy héttel korábban véget ért. Már csak a dámszarvasok barcognak.
János szeptember elején közadatigénylésben kérte ki a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-től (MTÜ) az Őszi hacacáré elnevezésű koncertsorozat szervezésével kapcsolatos dokumentumokat. Az MTÜ egy 45 napos hosszabbítással reagált „a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva, ám Jánost ez nem riasztotta el. Válaszlevelében közölte az állami céggel, hogy az Alkotmánybíróság döntésének értelmében kötelesek pontosan megjelölni az adatigénylés által akadályozott feladataikat. Egyúttal azt is jelezte, hogy a NAIH-hoz fordul, majd ezután több levélben is rákérdezett, hogy mikor kapja meg végre a kért adatokat. Az MTÜ a 45 nap letelte UTÁN hosszabbított neki újabb 45 napot, de János nem hagyta ennyiben: közölte velük, hogy ez nem jogszerű. Alighanem megvan az év legkitartóbb adatigénylője.
750 óriásplakátra összesen bruttó 85 millió forintot költött a vadászati világkiállítást megrendező Egy a Természettel Nonprofit Kft. – derül ki a Párbeszéd Magyarország politikusának közérdekű adatigénylésére adott válaszból. A Dorosz Dávid kérésére kiadott dokumentum szerint ennél kiugróbb tétel, hogy kommunikációs feladatokra összesen több mint 3 milliárd forint ment el.
A veszélyhelyzet óta az állami hivataloknak lehetőségük van 15 helyett 45 nap alatt válaszolni a közérdekű adatigénylésekre, ráadásul meg is hosszabbíthatják a határidőt újabb 45 nappal. A szabály szerint akkor várhatnak ennyit, ha a gyorsabb válaszadás akadályozná őket a veszélyhelyzettel összefüggő feladataik ellátásában.
Tóth István polgármester regnálása alatt hatalmas változásokon ment keresztül Gárdonyban a Velencei-tó és a közvetlen part menti terület. Az elmúlt másfél évtizedben a vízparti telkek jelentős részét értékesítette vagy megkísérelte eladni a helyi városvezetés. Első ízben magától Gárdony Város Önkormányzatától szerette volna megtudni a Gárdonyi Közlöny, hogy pontosan mekkora területeket adtak magántulajdonba, de a város jegyzője 116 400 forintot kért a város által 2006 óta értékesített ingatlanok listájáért.
A Magyar Turisztikai Ügynökségtől azt szerettük volna megtudni, hogy mennyit költöttek és kikkel szerződtek az augusztus 20-i államalapítási ünnep szervezése során, de úgy tűnik, új indok került elő az újságírói adatkérések lassítására. Most már nem a járványhelyzetre, hanem “a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva tolták ki – újabb – 45 nappal a válaszadási határidejét az augusztus 23-án beadott közadatigénylésünknek. Az Átlátszó jogászai szerint viszont az ilyen válaszhalogatás egy alkotmánybírósági ítélet alapján jogellenes.
Hónapokig titkolta a Várkapitányság, hogy nem készült környezeti hatástanulmány a Várgarázs III. projekthez. A vizsgálatra azért nem volt szükség, mert a parkolószám nem éri el a 300-at. A Várban megvalósult másik két mélygarázsnál is gondosan figyeltek, hogy ne érje el a határértéket a parkolószám. Pedig ha összeadjuk a három létesítmény által biztosított parkolóhelyeket, akkor az már jelentős forgalomterhelést jelent a lakókra nézve. A Várkapitányság mindeközben a garázsra az autómentesítés irányába tett újabb lépésként tekint, pedig azt nyilvánvalóan a Várnegyedben létesülő új irodai dolgozók megjelenése indokolja. Idén és a következő években a József Főhercegi Palotára, neoreneszánsz kertre és istállóra 56 milliárd, a Várgarázs III. ütemre 18,1 milliárd forint jut. Egy kocsibeálló több mint 60 millió forintba kerül majd, ami igen drágának számít. A lakók szerint nem kizárt, hogy minisztérium költözik be a mélygarázs felett épülő palotába, de a Várkapitányság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a leendő bérlőkről még nem született döntés.
