K-Monitor Adatbázis

Állam és polgár viszonyát, a demokrácia minőségét jellemzi, melyik mennyit és hogyan tudhat meg a másikról.

A whistleblowinggal foglalkozó összeállításunkban minden hónapban szakértők válaszolnak a K-Monitor, illetve olvasóink kérdéseire. Sorozatunk második részében Hüttl Tivadart, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság programvezetőjét kérdeztük nyilvános és védett adatokról.

Több ponton is alkotmányellenesnek tartják az új titoktörvényt azok a civil szervezetek, amelyek nyílt levélben kérik Sólyom László köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje az Alkotmánybírósághoz a jogszabályt.

Az ombudsmant is félreértve titkosította a cégvezetők lakcímét az Igazságügyi Minisztérium, amikor módosította a cégnyilvánosságról szóló törvényt. A változás megnehezíti az újságírók dolgát, akik eddig a céges összefonódások és visszaélések kibogozásához használták többek között a lakcímeket.

Önkényessé és ellenőrizhetetlenné válhat az állami szervek titkosítási gyakorlata, törvénysértéseket lehet nem nyilvános iratokba rejteni - jogvédők szerint ilyen következménye lehet annak, ha a parlament elfogadja az új titoktörvényt és az ahhoz benyújtott MSZP-s módosító javaslatokat.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos módosító indítványt javasol benyújtani az üvegzsebtörvényhez. Ebben az állna, hogy az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata ne legyen nyilvános. Az ombudsman szerint az is aggályos lehet, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatát az újságok ismertetik. Ezzel a kérdéssel azonban, mivel erről az Alkotmánybíróság már rendelkezett, nem foglalkozik.