K-Monitor Adatbázis

Ha létrejön az egységes uniós szabályozás, akkor az csökkentheti a cégek költségeit, de a másik oldalon nagyobb összegű bírsággal számolhatnak a szabályszegők.

Az év első felében 57 kérelem érkezett, 78 felhasználóra volt kíváncsi az állam. A Facebook a kérések harmadát teljesítette.

A társaság azt szeretné elérni, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítsa az elektronikus hírközlésről szóló törvényt.

Szeretné tudni, hogy a megvételre kinézett autót körözik-e, mert lopott? Kíváncsi arra, hogy az üzlettársa ellen folyó büntetőeljárásban érintetté válhat-e? A lakásvásárlásnál gond lehet a tulajdonossal, mert priusza van, és korábban éppen ingatlancsalás miatt büntették meg? Pénzért minden információ beszerezhető, de ha jók az ember kapcsolatai, még ingyen is.

Az adatvédelmi hatóság az infótörvény kérdéses paragrafusát értelmezte, de valójában a legégetőbb kérdésre nem tért ki. Azaz, hogy mit jelent az átfogó adatigénylés.

Abban nem, hogy sem az Ökotárs, sem az állam nem árulja el, kik a bírálók. Pedig el kellene – közölte az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a VS.hu kérdésére. A közérdekű adatok nyilvánosságát az Alaptörvény is kimondja, de hogy általában mi a közérdekű, azt talán sosem tudhatjuk meg, mert a fogalmat rendszerint mindenki saját érdekei szerint értelmezi, a NAIH állásfoglalásai pedig nem kötelező erejűek.

Örökre titokban tartaná egy fideszes törvénymódosítás, hogy melyik pártok hamisították az aláírásunkat az országgyűlési választáson.

Eltörölnék a visszaélések feltárásának utolsó lehetőségét is a jelöltállítási eljárás taposóaknaként elrejtett módosításában.

A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői rámutattak: az elmúlt évek során több amerikai és európai nemzetközi nagyvállalat próbálta a már korábban kialakított és jól működő whistleblowing rendszerét magyar leányvállalatainál is bevezetni. A megfelelő jogi háttér hiánya miatt azonban ezek a próbálkozások gyakran jelentős nehézségekbe ütköztek – húzták alá.

Az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka szerint Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetésével Magyarország megsértette az uniós jogot.