A Fidesz olyan javaslatot írt bele az önkormányzati törvény módosításába, miszerint a jövőben az állampolgárok nem tudhatják meg, mely ajánlóíveken szerepel a nevük. Az áprilisi választások után felmerült a gyanú, hogy a pártok cserélgették egymás között az ajánlóíveket.
A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői rámutattak: az elmúlt évek során több amerikai és európai nemzetközi nagyvállalat próbálta a már korábban kialakított és jól működő whistleblowing rendszerét magyar leányvállalatainál is bevezetni. A megfelelő jogi háttér hiánya miatt azonban ezek a próbálkozások gyakran jelentős nehézségekbe ütköztek – húzták alá.
Magyarország megsértette az uniós jogot Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetésével – derül ki az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnokának keddi előterjesztett indítványából.
A megvesztegetett hivatalnok nevét, képmását, hangját és tárgyalótermi vallomását nyilvánosságra hozhatná a sajtó, a vesztegetőről viszont csak a hozzájárulásával közölhetne személyes információt – így vélekedik Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi hatóság vezetője szerint új törvényben kellene szabályozni azt is, megengedhető-e, hogy a hallgatóság padsoraiból bárki közvetlenül kitehesse a világhálóra, mi történik a bíróságon.
Jövő január 1-jétől bárki fordulhat panasszal az állami vagy a helyi önkormányzati szervhez, és kérheti, hogy személyes adatai kizárólag az alapvető jogok biztosa és hivatala számára legyenek hozzáférhetőek.