K-Monitor Adatbázis

A nemzetbiztonsági bizottságban is napirendre kerülhet az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné, hogy egy a belügyi szervek titkos adatgyűjtésre alkalmas "megfigyelőrendszerhez" jussanak. A tervezet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökénél is kiverte a biztosítékot: azt állítja, hogy ha ebben a formában elfogadnák, komoly visszaélésekre adna lehetőséget.

A Csongrád Megyei Főügyészség vádat emelt két NAV-dolgozó ellen, akik idén januárban adótitoknak minősülő információt kezeltek jogosulatlanul, írja a Délmagyar.

Az azeri és orosz adatgyűjtő szoftvereket nem fogják bevetni, mindenki nyugodtan wifizzen a vizes vb helyszínein – üzente a szervező cég. És még valami mást is tudattak.

Határozatképtelenné tette a Fidesz a parlament hétfői nemzetbiztonsági ülését azután, hogy az LMP-s Szél Bernadett a kormány által elindított "nemzeti konzultáció" weboldalán felfedezett kódokról akart kérdezni - írja az ellenzéki politikus a Facebook oldalán.

„Ha valaki közszereplő kísérőjeként olyan eseményen vesz részt, amelyet közpénzből finanszíroznak, számolhat azzal, hogy arról a sajtó – akár képmásának felhasználásával – beszámolhat.” – így szól a Kúria BH 2017.3.86. számon közzétett eseti döntése.

A legnagyobb vidéki város közlekedési vállalata tiltott adatszerzés miatt büntetőfeljelentést tesz, mert a valós idejű járatinformációt újraközlő mobilalkalmazást készítő magáncég “meghekkelte” az informatikai rendszerét. Másnap ugyanabban az országban, ugyanazon bűncselekményi tényállás gyanúja miatt folyó eljárásban az ügyészség azt mondja, hogy a közmédia irodáiban lehallgatókészüléket felszerelni és üzemeltetni nem bűncselekmény. Mindenkit megnyugtatnánk: a magyar jogrendszer ennyire azért nem idióta, amit látunk, az a színtiszta jogalkalmazói hülyeség.

Az év végi pénzesőből jutott a kultúrára is: 600 millió a Trianon-trauma ápolására, 400 millió az adófizetőknek tetsző irodalom kifejlesztésére, 1 milliárd a vidéki folyóiratoknak. A súlyos százmilliók mellett felbukkan egy szerény, de annál meglepőbb tétel: a Miniszterelnökség 27 milliót adott Ungvári Tamás két könyvének kiadására, a kedvezményezett a Scolar Kiadó Kft.

Azt gondolná az ember, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által rendszere legfontosabb pillérének titulált legfőbb ügyész, Polt Péter az ostorát csattogtatva, perdöntő bizonyítékokat eltüntetve érte el, hogy beosztottai a politikusok számára kínos, kellemetlen ügyeket frappáns indoklásokkal szüntessenek meg, holott az emberi gyarlóság is jelentősen az ügyek kifulladására játszott. A legfőbb ügyész pályaívével, valamint az ügyészség által olykor sajátos indoklással megszüntetett politika-közeli ügyekkel már foglalkoztunk, most jöjjön az, hogy a 2002-es kormányváltás után miként dőlt dugába az előző ciklus gyanús ügyeinek számonkérése. Nem kellett nagyon erőltetni, az elszámoltatásért felelős államtitkárt viszont később elítélte a bíróság.

Gyakorlatilag nincs nap az utóbbi hetekben, hogy ne derülne fény valamilyen jogsértésre és/vagy bűncselekményre, de legalábbis tisztességtelen akcióra a népszavazási kampány során. Sok minden más mellett ez is kiváló látlelet a magyar demokrácia állapotáról. Összeállítottunk egy szubjektív sorrendet a tíz szerintünk legsúlyosabb esetről.

„A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 77/2016. számú határozatát megváltoztatja és megállapítja, hogy a népszavazást szervező Kormány nevében a külhoni magyaroknak küldött kampánylevelek sértik a választás esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit, és a népszavazást szervező Kormányt eltiltja a további jogszabálysértéstől.”