K-Monitor Adatbázis

Terebélyes cégháló jórészt névtelen tagjai ügyködtek csaknem egy évtizeden át, hogy Tiborcz István BDPST Groupjának a neve alatt novemberben megnyílhasson a luxusban is kivételes Hotel Dorothea. A sameszok, akik adták-vették Tiborcznak az ingatlanokat, maguk is vagyonosok lettek.

A maga 40 milliójával a NER-potentátokat légiszállító családi vállalkozás különösen jól járt, de a Szerencsejáték Zrt. támogatási keretéből május-júniusban jutott pénz Szijjártó Péter miniszter testvére cégének, az ex-MIÉP-es zenész Schuster Lórántnak, továbbá egy szélcsatorna-fejlesztő cégnek, az úszószövetségnek és egy nemzeti érzelmű kultúrát terjesztő alapítványnak.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.

Egy év alatt 33 milliárdot szedtek be, de tételesen alig tíz millióval tudtak elszámolni.

Augusztusban szolid 800 millió forinttal, 76 milliárd forintra nőtt a közintézmények lejárt tartozása. Az elmúlt hónapok konszolidációs hulláma lecsengőben van – az adósság pedig kezd újratermelődni.

A Kúria kedden vesztegetés miatt mondott ki bűnösnek több nőgyógyászt és szülésznőt, mert pénzt kértek az ellátásért.

Az adóhatóság idén is ellenőrzi az orvosokat, gyakran előfordul ugyanis, hogy személyi jövedelemadó-bevallásukban kirívóan alacsony jövedelem szerepel, miközben vagyongyarapodásuk jelentős - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság főosztályvezetője.

Nem bűncselekmény az adózók egyszázalékos személyijövedelemadó-felajánlását tudtuk nélkül parlagfű-mentesítés helyett cipőtisztító gépre, végkielégítésre és hasonlókra költeni – ezzel az indokkal utasította el az V. és XIII. Kerületi Ügyészség a jobbikos Magyar Zoltán feljelentését.