language

Kulcsszavak:

Lapok:

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [91]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Az állam helyett a családjának fizet adót Kuna Tibor cége

A tao-támogatások rendszere, vagyis az, hogy a cégek a társasági adójuk egy részéből sportcsapatokat vagy kulturális egyesületeket is támogathatnak, a kormány egyik leginkább féltve őrzött titka. A kormány már többször akart törvényt módosítani, hogy ne kelljen kiadnia az adatokat arról, melyik cég melyik focicsapatot mennyi közpénzzel támogatta, vehemensen harcolt az ellen az értelmezés ellen, hogy a tao-támogatás közpénznek minősül, így pedig az ezzel kapcsolatos adatok közérdekűek, sőt, egyes minisztériumok inkább bűncselekményeket követnek el, mintsem hogy eleget tegyenek a jogerős bírói döntésnek, és kiadják a tao-program adatait.Nem is teljesen csoda, hogy a kormány szeretné titokban tartani ezt a rendszert – máskülönben ugyanis olyan történetek kerülnének nyilvánosságra, mint amiről ez a cikk is szól. Olyan dokumentumokhoz jutottunk hozzá, amelyekből kiderül: A KORMÁNY EGYIK KEDVENC PR-ÜGYNÖKSÉGE A TULAJDONOS APÓSÁNAK FIZETI AZ ADÓJA EGY RÉSZÉT AZ ÁLLAMKASSZA HELYETT.

Drágábbak lesznek az óriásplakátok a választási kampányra

Bár a kormány belengette, hogy az ÁSZ által súlyos milliókra megbüntetett ellenzéki pártoknak elég a választások után befizetniük a büntetésüket, a kampányban így is jóval nehezebben fognak kijönni a költségvetésükből a pártok, ha óriásplakátokat szeretnének bérelni. Piaci információk alapján úgy tudjuk, hogy a plakátcégek jelentősen megemelték a listaáraikat január elején. Ez persze mindenkit érinteni fog, a reklámozni akaró cégeket, a pártokat és természetesen a Fideszt is, már ha piaci áron vásárolnak hirdetéseket. Nem arról van szó viszont, hogy a plakátcégek valami nagy összeesküvés részesei és kartellezve úgy döntöttek, hogy jobban megszedik magukat a kampány alatt. Az emelésre azért került sor, mert A KORMÁNY JANUÁR ELSEJÉTŐL JÓKORA ADÓT VARR A PLAKÁTCÉGEK NYAKÁBA.

Még idén kiderül, honnan érkeztek Felcsútra a milliárdok

A Kúria – azaz a legmagasabb szintű magyar bíróság – október 25-i döntése végérvényesen kimondta, hogy a taós támogatás a magyar jog szerint közpénznek számít. A döntés hatása finoman szólva is jelentős, a társasági adó felajánlásán keresztül a legkonzervatívabb számítások szerint is mintegy 360 milliárd forint áramlott a támogatott csapatsportokba az elmúlt években, és idén legalább további 90 milliárddal lehet számolni. Most talán az is kiderül majd, hogy kik dobták össze ezt a rengeteg pénzt, ahelyett, hogy adót fizettek volna. Na meg, hogy mire költötték el.

Mondja, Sándor, hová lett az a másfél milliárd forint?

A NAV csütörtökön közzétette a "be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók" legújabb névsorát is. Az adóhivatal adatbázisába mostanra 4113 munkaadó került. Cégek és magánszemély (vélhetően többségük egyéni vállalkozó) mellett szövetkezetek is kerültek a listára.

Másodfokon az állam nyert Budaörs szétszívatása ügyében

Kiemelten fontos pereskedés zajlik Budaörs városa és a magyar állam közt. A végeredmény arról is elvi döntést jelent majd, hogy polgári perben lehet-e kártérítést szerezni az államtól azért, mert aránytalanul nagy kárt okozó törvényt hozott egyes szereplőknek. A háttérről itt olvashat bővebben.

Egyre furcsább a Magyar Posta italautomatás pályázata

Alig két hónap maradt arra, hogy az étel- és italautomatákat bekössék a NAV-hoz. Egyelőre csak az látszik, hogy a kormány nagyon meg akarja sarcolni az üzemeltetőket, de még nincs meg az eszköz sem, amely technikailag garantáltan biztosítaná a kapcsolatot a gépek és a NAV között. Ennek hiányában azok az automaták is leállnak december 1-jén, amelyek üzemeltetői megkötötték a szerződést a feladat ellátására kijelölt Magyar Postával. Tiborcz egykori cégtársa viszont jól járhat.

Végleg eltitkolná a kormány, hogy ömlik a közpénz a fociba

Sok unalmas adózási változtatás közé dugta a kormány azt az egy mondatot a július végén megjelent új adóeljárási törvény tervezetében, amivel végleg eltitkolná, hogy mennyi tao-támogatást ad mondjuk a Mol, és mennyit kap mondjuk Mészáros Lőrinc vagy Garancsi István focicsapata. Az állam már több pert elvesztett az ügyben, ezért inkább átírja a törvényt.

A Konzum most az Appeninnt szerzi meg

Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért Konzum-csoportja meglepő konstrukcióval fogja élvezni a kedvező SZIT-adózás előnyeit. A Konzum és az Opimus után megszereznek egy újabb tőzsdei céget, az Appeninnt.

Vesztett az állam, 765 milliót kell fizetnie Budaörsnek

A Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdette a döntését abban a polgári perben, amelyet Budaörs önkormányzata indított a magyar állam ellen, mert nem akarta fizetni az igazságtalannak tartott szolidaritási hozzájárulást. Több mint 765 millió forint plusz kamatok megfizetésére kötelezték az alperest, az államot. Az ügynek még nincs vége, mert ez egyelőre csak részítélet volt, a per 2018 januárjában folytatódik.
Találatok: [91]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>