K-Monitor Adatbázis

Míg a kormánypárti városokban jellemzően a maximum adómértéket vetik ki januártól, Salgótarján egyelőre nem fizettet közterhet.

A budapesti kerületekben folytatódik Simicska Lajos és a Fidesz plakátháborúja, a kormánypárti többségű önkormányzatok helyi rendeletekkel revolverezik a reklámcégeket.

Kiemelten fontos pereskedés zajlik Budaörs városa és a magyar állam közt. A végeredmény arról is elvi döntést jelent majd, hogy polgári perben lehet-e kártérítést szerezni az államtól azért, mert aránytalanul nagy kárt okozó törvényt hozott egyes szereplőknek. A háttérről itt olvashat bővebben.

Első fokon megnyerte Budaörs önkormányzata az iskolák átvételének ügyében indított kártérítési pert az állam ellen. Wittinghoff Tamás szerint más esetekben is látszik, hogy a Fidesz kifejezetten bünteti Budaörsöt. A polgármester jövőre kormányváltást szeretne, ennek esélyeiről is kérdeztük.

Lassú agónia – így írták le iparági forrásaink azt, hogy mi vár a köztéri reklámpiacra a kormány múlt pénteken megjelent rendelete után. Az Orbán Viktor nevével ellátott rendelet harminc napon belül megtiltja, hogy új óriásplakátokat tegyenek ki a cégek, 2020 végéig pedig minden, most kint lévő plakáthelyet le kell bontani. A rendeletet pár, a kormánnyal jóban lévő vagy nagy lobbierővel bíró cég túlélheti, a többiek viszont mostantól az önkormányzatok kényének-kedvének lesznek kitéve, ráadásul még óriási adót is kaptak a nyakukba, úgyhogy nagy valószínűséggel a következő években le is húzhatják a rolót.

Bár vízparti település, Balatonfüreden még sincs komoly hagyománya a vízilabdának: ha voltak is rajongók, profi csapata és igazolt játékosai nem voltak a városnak. Az önkormányzat 2011 júniusában mégis úgy döntött, hogy létrehozza a Balatonfüred Vízilabda Sportjáért Közhasznú Alapítványt, de neve ellenére az alapítvány legfontosabb feladata nem a vízilabda sport fellendítése volt. Az alapítványon keresztül a város olyan állami pénzeket szerzett a helyi uszoda építéséhez, amelyekhez az önkormányzat nem férhetett hozzá.

A költségvetésbe betervezett 121,5 millió forint telekadó helyett messze a piaci értéke felett vett át egy semmiféle bevételt nem termelő ipari területet a dorogi önkormányzat egy banktól, miközben a polgármester a pénzügyi gondok enyhítése érdekében 80 millió forintos hitel felvételét javasolja a képviselő-testületnek. Ellenzéki képviselők szerint valami nem stimmel.

Egy nem túl jelentősnek tűnő, inkább csak furcsaságában érdekes ügyre figyeltünk fel 2014 végén: az állami vagyonkezelő fillérekért megvásárol, majd százmilliókért felújíttat egy önkormányzati ingatlant, de senki nem akarja elárulni, mi az ügylet célja. Utóbb kiderül, hogy innen három háznyira van a fejlesztési miniszter feleségének vállalkozása, amelyben családján keresztül érdekelt a legutolsó kaszinótender egyik kulcsfigurája is. Az ügyben balkézről felbukkan Seszták Miklós egy régi, milliárdos áfaügyekkel kapcsolatba hozható üzletfele is, és a város korábbi, szintén szerencsejátékban utazó alpolgármestere. A Győr-Kisvárda tengely?

A térség országgyűlési képviselője, Czunyiné Bertalan Judit államtitkár szerint egyetlen település sem kapott olyan mértékű taós támogatást, mint az egymilliárdos sportcsarnokot építő Oroszlány. Mielőtt megijednénk, hogy a Vértes túloldalán is egy felcsúti kisgömböc nő ki a földből, idézzük fel, hogy a városban valóban van igény egy ilyen létesítményre – pontosabban igazán nagy igény 1990 tavaszán lett volna. Tao, közbeszerzések és egy kis sporttörténelem.

Több mint másfél milliárd forintot felemésztő sportfejlesztésbe kezdene a III. kerületi TVE: a sportegyesület a pénz meghatározó részét társaságiadó-kedvezményből (tao), azaz közvetett állami támogatásból teremtené elő. A programmal jól járna egy offshore hátterű vállalkozás is. Az óbudai önkormányzat már zöld utat adott a projektnek.