K-Monitor Adatbázis

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) néhány nappal ezelőtt Eiselt György volt belügyminisztériumi helyettes államtitkár, egykori Nemzeti Közlekedési Hatósági (NKH) stratégiai főigazgató alkotmányjogi panaszát, amelyben azt kérte, hogy állapítsák meg a büntetőügyében meghozott kúriai végzés alaptörvény-ellenességét, és semmisítsék meg az ítéletét.

Mintegy másfél milliárd forinttal többet számlázhat az elvégzett őrzés-védelmi munkákért a T.O.M. Controll 2001 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt. és a PFM Biztonsági Szolgáltató Kft. a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nek – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számából.

Katonás szervezettség, maffiamódszerek és precíz könyvelés: a legnagyobb magyar nemesfémre szakosodott áfacsaló hálózaton meglátszik a Nemzeti Nyomozóiroda két nyugalmazott főtisztjének hatása. Az eredmény imponáló, a struktúra évi legalább 300 millió forintnyi nyereséget termelt. És a nagy dobás, az afrikai arany átolvasztása és uniós forgalmazása még csak most következik – persze csak akkor, ha a szisztéma továbbra is érinthetetlen marad. Ehhez állítólag politikai megfontolásoknak is köze van.

A 2000-es évek elején még a törökök uralták a magyar aranykereskedelmi piacot, de aztán valami megváltozott, és 2006-07-ben teljesen kiszorultak Magyarországról – ebben a VPOP aktívan közreműködött. A törököket a grúzok váltották, de ők is hagyták élni a hozzájuk képest más ligában játszó magyar kereskedőket. A kemény alvilággal mindig szoros közelségben működő nemesfém-kereskedelemben ekkor még paradox módon meghatározó volt a bizalmi elv: a megállapodásokat szóban kötötték, és gyakori volt a halasztott fizetés. Néhány évvel ezelőtt azonban a grúzoknak is menni kellett – ezzel együtt olyan szereplők jelentek meg a piacon, akikkel bizalmi alapon már nagyon kockázatos volt üzletelni. Velük érkezett az NNI egyik aktív állományú főtisztje, nem sokkal később egy másik – nyugalmazott – NNI alezredes. Ők viszont már nem az adásvételen elérhető haszonra, hanem az áfacsalással szerzett extarprofitra hajtottak, átrajzolva ezzel a piac működését.

Pedig van itt egy tanúvallomás, ami arra utal, hogy a NAV legfelső vezetői köréből érkezett utasítás a vizsgálat leállítására egy olyan ügyben, amelyben minden jel egy klasszikus hálózatos áfacsalásra utalt. Egy hasonló esetet korábban dokumentumokkal is igazoltunk, de most egy NAV-osztályvezető vallott a főnökére, aki ráadásul azzal utasította a vizsgálat lezárására, hogy ő maga is felsőbb utasítást hajt végre. Az ügyészség meggyanúsította az osztályvezetőt, de a főnök főnökére már rá se kérdezett. És ez Polt Péter szerint is teljesen rendben van így.

A NAV-botrányt 2014-ben kirobbantó Horváth András legmeglepőbb állítása szerint a milliárdos nagyságrendű szervezett áfacsalások haszonhúzói közt számos multinacionális céget is találni, különösen a gabona- és étolajpiacon. Ehhez képest eddig egyetlen, a multikat érintő büntetőügy sem indult. Ezekben a hetekben zajlik viszont Zalaegerszegen F. Ferenc és társainak büntetőpere: a vádirat szerint 2 milliárd forint értékű gabonát és olajos magvat hoztak be az országba, az áfát pedig egyszerűen ellopták. A vádiratban szereplő mikrocégeknek egyetlen vevője volt, az egyik legnagyobb gabonás multi, a Glencore Grain Hungary Kft. nevű cég.

Három és fél évvel az eljárás megindítása után a Fővárosi Főügyészség megszüntette a nyomozást Horváth András ellen. Visszanézve nagyon adja magát az értelmezés, hogy az egész eljárás alapvetően a megfélemlítés szándékával indult, és a frontvonal sajnos nem az adócsaló bűnözők és az adóhatóság között húzódott. Igaz, hol van ma már Vida Ildikó? Hát a Közgép igazgatóságát vezeti. Lehet, hogy Horváth András hatósági nyomozás híján nem tudta bizonyítani a sejtéseit, de az biztos, hogy a NAV-botrány Dávid harca volt Góliáttal.

Happy Fortuna néven vendéglátós céget alapított a Belvárosban Habony Árpád ismerőse, a húsáfa-ügyben emlegetett Eduard Uszikov ukrán üzletember.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.

Erkölcstelennek tartják az adóelkerülést az emberek, de végeredményben az a fontos, hogy legyenek új munkahelyek – ez az egyik tanulsága annak a frissen készült kutatásnak, amelyet a Demnet készített. A kormánytól és az adóhatóságtól azonban hatékonyabb fellépést várnak, és az offshore cégek tulajdonosait is szívesen megismernék.