K-Monitor Adatbázis

Nyáron megírtuk, hogy Mondok József izsáki polgármesternek vissza kell fizetnie 35 millió forintot, mert EU-s forrásból vendégházat építtetett magának. A támogatást két vadászház építésére nyerte el, amelyet a tervek szerint panzióként üzemeltettek volna. A két vadászházat azonban sehol nem hirdették meg, nem volt elérhető vendégek részére. Mármint Mondok családja és ismeretségi körén kívül, ugyanis a fideszes polgármester mindkét házat magáncélra használta.

Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség három férfi ellen a „vadászház-ügyben”. Az ügyről korábban mi is sokat írtunk, a lényege, hogy Mondok József, Izsák polgármestere 35 millió forintos EU-s pénzből épített egy szálláshelyet, legalábbis papíron erre kapta a pénzt, valójában magának és a családjának csinált egy szép vadászházat, oda idegen nem mehetett be.

Négy és fél milliárd forintos költségvetési csalás miatt javasol vádemelést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégláncolat vezetőivel szemben - közölte az igazgatóság sajtóreferense szerdán az MTI-vel.

Strómanok mögé rejtőzködve, több mint nyolcvanmillió forintos kárt okozott az állami költségvetésnek egy kiskőrösi férfi - derítették ki a NAV nyomozói.

Bár az országszerte épülő méregdrága stadionok és a túlárazott vizes világbajnokság költségei mellett nem annyira feltűnő, de egyes vidéki települések beruházásainak költségei is érthetetlen módon elszabadulhatnak. Ennek ékes példája a Baranya megyei Sásdon épülő tanuszoda, ami eredetileg 330 millió forintba került volna, ám úgy tűnik, a fejlesztés a félmilliárd forintot is meghaladhatja.

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Tiszabő korábbi és jelenlegi polgármesterét a „szocpolos” csalássorozat ügyében pénteken nem jogerősen a Debreceni Törvényszék – írja az MTI. A büntetőügynek 62 vádlottja volt, őket a bíróság költségvetési csalás, csalás és közokirat-hamisítás bűntettében – tettesként, társtettesként, bűnsegédként vagy felbujtóként – mondta ki bűnösnek.

Mostanában több nyírségi polgármester is összetűzésbe került a törvénnyel. Ám hiába születtek jogerős ítéletetek, hiába zajlanak néhány esetben még most is a nyomozások: a szóban forgó települések vezetőit rendre újraválasztják, nemritkán nagy fölénnyel. A falvak és a városok első emberei abban a választókerületben politizálnak, amelynek fideszes országgyűlési képviselőjét valószínűleg csak a mentelmi joga védi meg attól, hogy ne ítéljék el őt is. A Nyírségben próbáltunk utánajárni annak, hogy milyen is a „szabolcsi törvény”.

Új főigazgatót kapott februárban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal. Polgári András kinevezése látszólag mínuszos hír, még az állami távirati iroda sem foglalkozott vele. Pedig az eseménynek önmagán túlmutató jelentősége volt: az önkormányzatokat ellenőrző, a helyi polgármestereket felügyelő, a törvényesség őreként működő megyei hivatalban csaknem egy hónapon keresztül totális fejetlenség uralkodott.

Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást a NAV egy Szabolcs megyei testvérpár ügyében, a gyanúsítottak cégcsoportot működtetve, fenyőfűrészáru kereskedelmével csaknem 800 millió forint áfát csaltak el.

A továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség csak az Alstom-ügyben nyomoz, a Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter feljelentésében érintett többi ügyet elkülönítették ettől, és azokban a Fővárosi Főügyészség jár el.