Az ügyészség a kétmilliárdos áfacsalás ügyében kiadott, név nélküli közleményében azt írta, a több mint fél évtizeddel ezelőtti cselekményeket tartalmazó vádirat lényege, hogy egy cukor- és étolaj-kereskedelemmel foglalkozó cég irányítója annak érdekében, hogy versenyelőnyre tegyen szert és a belföldi termékértékesítése után keletkezett általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét csökkentse, valótlan tartalmú beszerzési számlákat fogadott be, amelyeket adóbevallásaiban szerepeltetett. A vádlott egy társával kizárólag az általános forgalmi adó megfizetésének elkerülése érdekében hozott létre és működtetett fiktív cégláncolatot. A láncolat elején Szlovákiából nettó áron szereztek be cukrot, étolajat, rizst, sajtot, majd az általános forgalmi adó megfizetését elkerülve, több lépcsőben eladták hazai cégeknek. A magyarországi oldalon úgynevezett “eltűnő” – adót nem fizető – cégeket használtak, amelyek papíron továbbszámlázták az árut a láncban hátrébb álló cégeknek. A valódi kereskedő így versenytársainál jelentősen olcsóbban szerezte meg és hozta forgalomba az élelmiszeripari termékeket. Emellett a fiktív számlák alapján az adót is elcsalta, amivel a 2011-2012-ben több mint kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A Fővárosi Főügyészség nyolc ember ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt.
Egy kétmilliárdos étolaj-korrupcióval kezdődött az egész történet.
Három év szabadságvesztésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt, akit költségvetési csalás kísérletével és befolyással üzérkedéssel, azaz klasszikus korrupciós bűncselekményekkel vádoltak. Ő volt az ügy hatodrendű vádlottja, és társait is kivétel nélkül elítélte a bíróság. Mengyit hat évre eltiltották a közügyektől és 4 millió forint pénzbüntetést is kapott.
Majd „a Fidesz legfelső köreiből bizonyosan elmondják…”
Lassan 3 hónapja, hogy a legfőbb ügyész kezdeményezésére az országgyűlés egyhangúan felfüggesztette Simonka György, fideszes képviselő mentelmi jogát.Az elmúlt év november közepén gyanúsította meg a dél-békési kormánypárti képviselőt a nyomozást vezető Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint vesztegetés és vesztegetés elfogadásának gyanújával. Egyben azzal is, hogy az elnyert pályázati pénzekből 45 százalékot kért vissza, s a mindezzel okozott kár értéke eléri az 1,4 milliárd forintot.
Kiadta az Országgyűlés a fideszes politikust.
Ma az Országgyűlésnek lehetősége volt arra, hogy kiadja azt a fideszes politikust, akit 1,4 milliárd forintos, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és vesztegetéssel gyanúsítanak.
A fideszes többség nem engedte, hogy az ellenzék szembesítse őket, hogyan falaztak a mentelmi jogától megfosztott képviselőnek. Mind a napirend előtti felszólalásnak, mind a korrupciós különbizottság felállításának volt aktualitása azok után, hogy két héttel ezelőtt Polt Péter legfőbb ügyész a parlamenttől bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás, vesztegetés és más bűncselekmények miatt Simonka György délbékési fideszes parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte.
Messzire érhetnek Simonka György fideszes országgyűlési képviselő korrupciós botrányának szálai - vélik szűkebb hazájában, Békés megyében.
Komoly a bűnlajstrom, az okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot, és ennek a fele készpénzben vándorolhatott egyenesen a fideszes képviselőhöz, Simonka Györgyhöz. Gyanúsítottként hallgatnák ki.
Indítványozza Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését a Legfőbb Ügyészség. Az indítványt a sajtóközlemény szerint bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt, a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei okán rendelte el Polt Péter legfőbb ügyész.
Az elmúlt 20 év egyik legnagyobb korrupciós botránya volt az úgynevezett Eclipse-ügy. A név onnan eredt, hogy a történet középpontjában az Eclipse Informatikai Zrt. nevű titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal is rendelkező cég állt. A vállalkozás vitatott körülmények között jutott sokmilliárdos állami megbízásokhoz a 2000-es években többek között a Belügyminisztérium egyik intézményétől, a hatóságok pedig később azzal vádolták meg a cég vezetőit, hogy nagyértékű adócsalást követtek el. Bár az ügy elsősorban a 2010 előtti MSZP-s kormányzati időszakra vetett árnyékot, egyes szereplőinek voltak kapcsolatai Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter környezetéhez is.
