K-Monitor Adatbázis

A magyar tőkések az Orbán-kormány jóvoltából eljutottak oda, hogy immár a határon túl is terjeszkednek, és hazahozzák a profitot. Ez Orbán Viktor állítása. A valóság egy cseh fegyverüzletből olvasható ki: a kormány eredetileg kiszemelt „tőkése” nem volt hitelképes, le kellett cserélni. Profit pedig csak akkor lesz, ha a magyar állam repülőt vesz a kiszemelt gyártól.

A koronavírus terjedési üteméhez igazodva érkeztek a járvány miatt kiutalt források, illetve más, a költségvetésbe előre be nem tervezett jogcímen juttatott rendkívüli támogatások 2020-ban az egyházakhoz.

A külügyi tárca nagy, legalább ezer lélegeztetőgépet szállító partnerei között egyetlen tisztán magyar tulajdonú érdekeltség akad: a kínai eszközöket „aranyáron” szállító Fourcardinal Tanácsadó Kft. Régebben ez a cég működtette a kormány egyiptomi kereskedőházát, s már akkor igen közel állt Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához, Rahói Zsuzsannához (nyitóképünkön balra). Olyannyira, hogy a nővére volt az ügyvezető. Majd idén, épp a nagy lélegeztetőbiznisz napján beszállt a vállalkozásba két ügyvéd. Egyikük nem akárki: Veréb Balázs csillaga az MSZP-érában ragyogott fel, aztán a Fidesz jövetelével elszámoltatási célszeméllyé vált, ma pedig IV. rendű vádlottja a Budapest Airport körüli korrupciós bűnügynek. Üzleti nagykoalíció a köbön – a koronavírus árnyékéban.

Közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől, hogy a Hungary Helps program keretében milyen projektekre mennyit költött eddig a magyar állam. A válaszul kapott táblázat szerint Libanonba 1 milliárd, Irakba és Szíriába 2-2 milliárd, Jordániába, Kongóba és Nigériába körülbelül 300-300 millió forint támogatást küldtünk. Ez összesen 6,1 milliárd forint: a 2017-es Soros-ellenes kampányra kétszer ennyi közpénzt szánt a kormány, az épülő Puskás-stadion pedig 26-szor ennyibe kerül.

Döbbenetesen rosszul költik néha az adófizetők pénzét. És nem csak olyan helyeken, mint Kína vagy akár Magyarország: őrült és értelmetlen német projektek is rákerültek a listánkra.

A magyar Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szinte használhatatlan. Az afrikai Zambiában pár kattintás, ami Magyarországon lehetetlen.

2010. december 17-én gyújtotta fel magát Mohamed Bouazizi, a 26 éves zöldséges a tunéziai Szidi Bú Zid város önkormányzata előtt. Január 4-én belehalt sérüléseibe, temetése pedig a tunéziai jázminos forradalom első tömegdemonstrációjává vált. A jázminos forradalom eseményei hatására menekült el Tunéziából az államot 1987 óta autoriter módon kormányzó Ben Ali elnök, és bukott meg velejéig korrupt rendszere. A jázminos forradalom volt az első az arab tavasz forradalmainak sorában, így tulajdonképpen Mohamed Bouazizi önégetése indította el az évtized eddigi legfontosabb társadalmi átalakulását.

A múlt csütörtökön rejtélyes körülmények közt elhunyt Welsz Tamás világutazó bűnöző volt, akinek legalább három kontinensen voltak zavaros ügyei. Magyarországon valamit Simon Gáborral, az MSZP volt alelnökével kavart. Panamában őt és barátnőjét is körözték csalás és közokirat hamisítás miatt: az Index januárban arról írt, hogy Welsz Közép-Amerikában magyarok által alapított offshore cégek trükkös lenyúlásával foglalkozott.

Világszerte 2900 milliárd dollárnyi káruk származott tavaly a vállalatoknak különféle pénzügyi csalásokból – állítja az amerikai Visszaéléseket Vizsgáló Szervezet (ACFE) a világ száz országában több mint 1800 esetet összesítő jelentésében.