K-Monitor Adatbázis

2021-es idézet következik. Beszélők: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.

Az Igazságügyi Minisztérium több alkalmazottja is azt állította, hogy befolyásolhatták a végrehajtói helyek kiválasztását.

Az ügyészségi nyomozóknak tett vallomásai több másik vallomással együtt a Telex birtokába jutottak, a Schadl-ügyről írott első, a minisztériumi dolgozókról szóló rész után ebben a cikkben a végrehajtók és végrehajtó-helyettesek szemszögéből mutatjuk be a Schadl György és Völner Pál által működtetett korrupt rendszert. A neveket, helyszíneket nem tesszük beazonosíthatóvá, mert a rendszer működésének megértéséhez nem szükségesek.

Noha a Schadl-botrány politikai főszereplője Völner Pál egykori államtitkár, a végrehajtók jogellenes kiválasztásához az igazságügyi tárca közép- és felső vezetése is asszisztált – ez derül ki a HVG birtokába került tanúvallomásokból. A minisztérium dolgozói – ha közben netán kellemetlenül is érezték magukat – minden utasítást teljesítettek, ami felülről érkezett, így nyerhettek végrehajtói kinevezést Schadl György engedelmes lekötelezettjei.

Nem oldaná meg az Erasmus+ programmal kapcsolatos problémát, ha a miniszterek kilépnének az egyetemi alapítványokból. Már csak azért sem, mert csupán néhány aktív miniszter ül a kuratóriumokban, de mellettük államtitkárok, parlamenti képviselők, polgármesterek és egyéb kormánypárti kötődésű emberek is vannak az alapítványokban. Ők ugyanúgy a fideszes kontrollt erősítik, ám a visszahívásukat – valószínűleg épp ezért – nem emlegeti a kormány.

A Telex birtokába jutott néhány tanúvallomás a Völner–Schadl-ügyben. Az igazságügyi tárca különböző szinteken dolgozó munkatársai mesélik el részletesen, mit láttak a végrehajtói pályázatok megbundázásából, hogyan kezelték őket ezekben az eljárásokban. Felbukkan néhány fideszes képviselő neve is egy-egy jelölt „támogatójaként”.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) a tervezet egyik érintettje.

A Magyar Építőművészek Szövetsége nyilatkozatot tett közzé a 2025-ösvilágkiállítás magyar pavilonja tervezőjének kiválasztása miatt. Ahogy lapunk, úgy ők is a közbeszerzési értesítőből értesültek arról, hogy a Napur Architect tervezheti meg a pavilont. A tervezőket „hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás” során választották ki, Az Oszakai Világkiállítás tervezőjének kiválasztása szimptomatikusan mutat rá, mekkora is a baj a tervpályázati rendszer leépülésével, és azzal, hogy ezt a helyzetet a mai magyar építészet meghatározó szereplői az adott helyzet haszonélvezőiként elfogadják. Más országokban transzparensen írták ki a pályázatokat. A 400 milliós tervezést a Ferencz Marcel, Ybl- és Pro Architectura díjas építész által vezetett Napur Architect Építészeti Iroda Kft. nyerte el, de szintén a Napur kapta meg a Néprajzi Múzeum, és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új Gellért-hegyi épületének tervezését is, ez utóbbit 2 milliárd 359 millió forintért teszi.

Elsőként írtunk arról, ki nyerte el az oszakai világkiállítás magyar pavilonjának tervezését. Ám a pályázatról az építészeknek fogalmuk sem volt, ezért arra kérik a kiírót, hogy újra hirdessék meg a projektet.

Itt vannak az újabb részletek azokból az exkluzív hanganyagokból, amely a Schadl–Völner-ügyben jutott a Blikk birtokába. Elnéző egyetemi vizsgáztatás, végrehajtói helyekre kiírt pályázatok, nem kívánt végrehajtó ellen rendeletalkotás. Hallgasson bele!