K-Monitor Adatbázis

Újabb közpénzmilliárdok úsznak el azzal, hogy földbe állt az üzem, amelynek alapkövét a város szülötte, Áder János akkori államfő tette le.

A kormányfő döntése péntektől hatályos.

Az állam öt évvel ezelőtt közel egymilliárd forinttal támogatott meg egy turisztikai fejlesztést Zalaszabaron. Az így kialakított élményparkért az Erzsébet-táborokat működtető alapítvány tavaly csaknem hatmilliárd forintot fizetett – tudta meg a 24.hu. A területet a jövőben beteg, gyógyuló és rászoruló gyermekek használhatják majd ingyenesen – igaz, ez eddig is így volt.

Esélyes, hogy elbukja az állami tulajdonú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. annak a 40 millió eurós hitelnek a nagyobb részét, amit a csornai napelemgyár projektjébe beletolt. Miközben pörög a napelempiac, az Ecosolifer Heterojunction Kft. három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze. A cég megmentésére bevetették a szerkezet-átalakítási eljárást, de nem érkezett meg a beharangozott külföldi megmentő a sokmilliárdos tőkeinjekcióval, így végül a bíróság elrendelte a napelemgyártó felszámolását.

Nyírkarász kormánypárti polgármestere a rendőrségen mondta el, hogy Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő behívatta, és közölte, a barátja cégének kell megépítenie a település piacát, ellenkező esetben nem kapják meg az arra elnyert uniós pénzt. A nyomozást mégis megszüntették. A polgármester lapunknak most azt mondta, „hiába verklizik itt a rendőrség, úgysem tudnak tenni semmit.”

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

Magyar Péter nemrég arról beszélt, hogy a Rogán-féle propagandagyár fő beszállítójának túlárazását tapasztalta évekkel ezelőtt, a Diákhitel Központ vezetőjeként, a Szabad Európa dokumentumok alapján mutatta be az állami szektor kommunikációjára felkent csoport trükkös árazási gyakorlatát, Polt Péter legfőbb ügyész pedig nyomozást indított az üggyel kapcsolatban. A főszereplő, Balásy Gyula cégcsoportja közben a tavalyi inflációnak megfelelő áremelésre kapott engedélyt a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal kötött szerződésének megfelelően.

Az 3-as metróvonalon futó orosz szerelvények rendkívül rossz minőségben elvégzett felújítását Vitézy Dávid, az LMP főpolgármester-jelöltje lökte ismét reflektorfénybe, majd a Népszava cikke után, amelyben megírtuk, hogy Bolla Tibor, a felújítási tendert kiíró és lebonyolító BKV vezérigazgatója még a közbeszerzés előtt meglátogatta a későbbi győztes Metrowagonmash moszkvai gyárát, Ungár Péter, az LMP elnöke egy héttel ezelőtt két kérdést intézett Draskovics Tiborhoz, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Igazgatóságának jelenlegi elnökéhez.

Már egy évvel a fővárosi 3-as metróvonal szerelvényeire kiírt – végül az orosz Metrowagonmash (MWM) metrógyártó sikerét hozó – tender előtt, 2013-ban tárgyaltak egymással a főváros képviselői és az oroszok – derült ki egy, a Népszava birtokába került hivatalos feljegyzésből.

A pályázaton eredetileg kissé meglepő módon így is elindult hét cég, de az eljárás során olyan szűk teljesítési határidőt írt ki a BKV, amit csak az a pályázó tudott teljesíteni, amely kész tervekkel és technológiával rendelkezett. Így csak három társaság maradt versenyben: a Metrowagonmash, a kijevi metrót felújító észt Skinest Rail és a prágai metrón dolgozó cseh Skoda.