K-Monitor Adatbázis

Hogyan esett szét Magyarország egyik legnagyobb hírportáljának szerkesztősége? Kik voltak a szereplői a botránynak? Mi lett a szétszéledt szerkesztőség tagjainak sorsa, és kik léptek a helyükre? Az Origo-botrány rövid krónikája.

Szerződéshosszabbítás helyett új beléptetőrendszert vásárolt a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. A tendernyertes részben átveszi a régi technikát. A megállapodást vélhetőleg az is elősegítette, hogy a régi szállító az új szállító leányvállalata. A szerződés értéke nettó 632 millió forint.

Júliusig marad az MTV vezérigazgató-helyettese Rákay Philip (43), de a Blikk úgy tudja, utána külső műsorgyártó lesz, s azt a pozíciót töltheti be, amit korábban az Orbán Viktor miniszterelnökkel összebalhézó Simicska Lajos, pontosabban az ő érdekeltségei, melyek milliárdos árbevételre tettek szert.

Szándéknyilatkozatban kötelezte magát a keszthelyi kikötő eladására a város önkormányzata. A vevő a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég, amely tavaly év végén vette át a terület működtetését.

Orbán Viktor veje szerint Juhász Péter Együtt-alelnök valótlan tényeket közöl, továbbá azokból valótlan tartalmú következtetéseket von le, amikor azt állítja, hogy egy olyan szlovákiai cég nyert egy tavalyi magyar közbeszerzésen, amelynek több áttételen keresztül ő is tulajdonosa. Erről Tiborcz István a Green Investments & Solutions Kft. tulajdonosaként küldött közleményt szerdán az MTI-hez.

A magyar kormány mindenben szeretne megfelelni az Európai Unió elvárásainak a paksi bővítéssel kapcsolatban, ezért kérte az Európai Bizottságot, hogy minden területen vizsgálja meg a szerződést – erről Aszódi Attila kormánybiztos beszélt az ATV Start című műsorában.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

2008-ban Gyöngyösön épített volna gyárat az Apollo Tyres, ám akkor a helyi Fidesz népszavazást kezdeményezett ellene, a beruházás meghiúsult. 2014-ben az akkor már kormánypárt Fidesz bejelentette, hogy 29 milliárd forint állami támogatással Gyöngyöshalászon épít gyárat az indiai óriásvállalat. A beruházás hátterében több furcsa önkormányzati döntést, a nekik kínált kisajátítási árral elégedetlen földtulajdonosokat és a Market Zrt.-t találtuk.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát.

Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/2250. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény 5. §-a – az Országgyűlési Törvényalkotási Bizottsága által 2015. február 27-én benyújtott összegző módosító javaslat hatására – súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét.