K-Monitor Adatbázis

Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/2250. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény 5. §-a – az Országgyűlési Törvényalkotási Bizottsága által 2015. február 27-én benyújtott összegző módosító javaslat hatására – súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét.

Jókor, jó helyen – az önkormányzatnak hála kitűnő időzítéssel jutott a keszthelyi kikötőhöz üzlettársaival együtt a miniszterelnök veje. Az Átlátszó újabb nyomozásából az is kiderül, hogy a Fidesz gazdasági holdudvarának további szereplői is felsejlenek az eladás körül.

Tiborcz István és üzlettársai érdekeltségébe került a keszthelyi kikötőt üzemeltető cég és több kikötői ingatlan is. Az ügyletet decemberben ütötték nyélbe, a 23 millió forintos adóssággal terhelt cégért 7 millió, a kikötői ingatlanokért további 330 millió forintot fizettek a keszthelyi önkormányzatnak, illetve a vitorláskikötőt korábban tulajdonló állami cégnek, a Balatoni Hajózási Zrt-nek.

Hogyan lesz egy lényegében nem működő felsőruházat-készítő cég a HM kedvenc építőipari vállalkozása? Drága ajánlatokkal és sajátos körülmények közt bonyolított pályázatokkal. Kitartó érdeklődésünk hatására belső vizsgálat indult a HM EI Zrt.-nél.

A Fideszre több mint kétezer, az MSZP-re ezernégyszáz, Jobbikra csaknem ezer, az LMP-re ötszáznál több, a DK-ra pedig bő kétszáz találatot adott ki az önkormányzati fenntartású Dehír keresője a kampány előtti felfokozott hangulatú napokban. A többi jelölőszervezetre kétszáz alatti találat jött ki. Debrecenben óriási helyzeti előnnyel indult a Fidesz, és ez az előny maradéktalanul érvényesült a városi közmédiában is.

Többek között a Töröcskei István közvetett tulajdonában álló bank hajtja be a magyar letelepedési kötvények darabjáért fizetett negyed millió eurót, amelyet a Töröcskei István által irányított Államadósság Kezelő Központ bocsát ki. De a kötvény-sztoriban nem ez az egyetlen furcsaság: néhány offshore cégen keresztül eljuthatunk a Sólyom Air Force One-hoz és a kaposvári tábornokper elsőrendű vádlottjához is.

A Magyar Polip – A posztkommunista maffiaállam a tavalyi év egyik sikerkönyve volt, mely több mint tizenkétezer példányban kelt el. A kötetet jegyző liberális értelmiségiek közös kiindulópontja szerint a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fidesz, illetve a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel terjeszkedik. Most megjelent az immáron berendezkedett autokratikus rendszert elemző második kötet, amelyben ismét az Orbán Viktor miniszterelnök körül kialakult oligarchavilágot bemutató tanulmánnyal jelentkezett Becker András kollégánk, amit kedvcsinálóként mi is közreadunk.

Senkinek nem könnyű. Hát még annak, akinek van bátorsága a nyilvánosság elé tárni azok disznóságait, akiktől az egzisztenciája függ. Tapasztalataink szerint ez a bátorság státuszfüggő: különös módon mintha nálunk kevesebb Edward Snowden lenne, és több minden reményét elvesztett kisember.

Másfél évvel ezelőtt indítottunk pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, hogy megismerhessük az állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek az Eon földgáz-nagykereskedő és a földgáztározók megvásárlásáról döntő közgyűlésére kiadott mandátumot és az azt megalapozó előterjesztéseket. A Vagyonkezelő utolsó töltényig küzdött, hogy elzárhassa ezeket a nyilvánosság előtt, de mind első fokon, mind másodfokon, mind pedig a Kúria előtt nyertük a pert. Most pedig végül megkaptuk az iratokat is, amiket közzé is teszünk. Kezdjük érteni, miért nem akarta kiadni az előterjesztéseket a Vagyonkezelő: azok az E-on földgáz-nagykereskedő piaci értékét a Take-or-Pay kockázatok beárazásával együtt -600 milliárd forintra, nem tévedés, mínusz hatszázmilliárd forintra teszik.

Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője közérdekű adatigénylésének ügyében a Kúria 2012-ben teret nyitott arra, hogy az egyre elszaporodó állami vállalatok kibújhassanak az átláthatóság követelménye alól. Ennek vetett véget az Alkotmánybíróság hétfői döntése. Az ügyben Bodoky Tamást a Társaság a Szabadságjogokért képviselte, amiben a jogvédő szervezetet az alkotmányjogi panasz elkészítése során az atlatszo.hu jogi stábja is segítette.