K-Monitor Adatbázis

A kormányfő döntése péntektől hatályos.

Az állam öt évvel ezelőtt közel egymilliárd forinttal támogatott meg egy turisztikai fejlesztést Zalaszabaron. Az így kialakított élményparkért az Erzsébet-táborokat működtető alapítvány tavaly csaknem hatmilliárd forintot fizetett – tudta meg a 24.hu. A területet a jövőben beteg, gyógyuló és rászoruló gyermekek használhatják majd ingyenesen – igaz, ez eddig is így volt.

Esélyes, hogy elbukja az állami tulajdonú MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. annak a 40 millió eurós hitelnek a nagyobb részét, amit a csornai napelemgyár projektjébe beletolt. Miközben pörög a napelempiac, az Ecosolifer Heterojunction Kft. három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget hozott össze. A cég megmentésére bevetették a szerkezet-átalakítási eljárást, de nem érkezett meg a beharangozott külföldi megmentő a sokmilliárdos tőkeinjekcióval, így végül a bíróság elrendelte a napelemgyártó felszámolását.

Hosszan sorolta az elsőfokú eljárásban elkövetett hibákat a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a Volvo-botrány néven elhíresült ügyben. Olyan nagyszámú és olyan szintű problémák merültek fel, hogy nemcsak új eljárásról hoztak határozatot, de az ügyet rendkívüli módon nem is az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszékre, hanem a Szekszárdi Törvényszékre továbbítják. A vádlottak képviselői fellebbezést jelentettek be, a fellebbviteli ügyész elfogadta a döntést.

Teljes egészében megalapozatlannak találta a táblabíróság az elsőfokú ítélet tényállását, mivel álláspontja szerint a törvényszék elmulasztotta feltárni a nagy felháborodást kiváltó buszvásárlás fontos mozzanatait. A per azért került táblára, mert az ügyészség azt kérte, hogy a másodfok helyezze hatályon kívül a Kaposvári Törvényszék felmentő ítéletét, és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárásra.

Nyírkarász kormánypárti polgármestere a rendőrségen mondta el, hogy Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő behívatta, és közölte, a barátja cégének kell megépítenie a település piacát, ellenkező esetben nem kapják meg az arra elnyert uniós pénzt. A nyomozást mégis megszüntették. A polgármester lapunknak most azt mondta, „hiába verklizik itt a rendőrség, úgysem tudnak tenni semmit.”

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

Dőlnek a levelek a szerkesztőségünkbe a kéretlen kínai webshopos küldeményekkel pórul járt olvasóinktól, a palira vett munkatársunkéhoz hasonló történettel: kollégánk nem kért, mégis kapott egy csomagot, és kifizetett 13 ezer forintot egy nem túl okos óráért. A pénzét azóta visszakapta, miután bejárta a magyar-kínai-hongkongi-román cégekből álló hálózat valamennyi ágát-bogát. (Olyan olvasók is jelentkeztek, akik egyik másik céghálóba gabalyodtak bele.) Többen arról számoltak be, hogy fel sem tételeztek átverést, hiszen a Magyar Posta MLP-furgonjával érkezett a csomag.

A nagy visszhangot kiváltó buszvásárlás 2015-ben történt, akkor a pécsi önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Zrt. megvásárolt 115 használt Volvo buszt 3,5 milliárd forintért. A Tüke közbeszerzéssel, hitelből vette meg a nyolcéves flottát a holland Bus and Coach nevű vállalkozástól. Utóbb kiderült, hogy ezt a flottát 2014 őszén a Volvo hollandiai cége 2,8 milliárdért ajánlotta a Tükének, ráadásul, akkor még 123 buszból állt a kínált járműpark. A Bus and Coach értesülve a Tüke vételi szándékáról közvetítőként lépett bele az üzletbe, s az ő manővere csaknem egymilliárd forinttal drágította meg a vásárlást a város cége számára.