K-Monitor Adatbázis

Már gyanúsított is van a Memento temetkezési cégnek a győri önkormányzati vagyonkezelő által tervezett megvásárlása miatt zajló nyomozásban, tudta meg az Átlátszó. Egy feljelentés és az Átlátszó riportja után a GYŐR-SZOL Zrt. elállt a vételtől, de nem árulja el, pontosan miért.

A kormánypárti többségű győri önkormányzat cége, a GYŐR-SZOL Zrt. meg akar vásárolni egy helyi temetkezési vállalkozást 140 millió forintért. Miközben az önkormányzat (épp a GYŐR-SZOL-on keresztül) többségi tulajdonos egy másik temetkezési cégben, amely jóval nagyobb és nyereségesebb, mint a most megvenni szándékozott vállalkozás. Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő azt állítja, hiába kérte a GYŐR-SZOL vezérigazgatóját, hogy mutassa meg a cégértékelést, az önkormányzati cég vezetője megtagadta ezt. Az ügyben jelenleg nyomozás folyik, mert Pollreisz Balázs feljelentést tett.

Aki azt gondolta, hogy a Győr hulladékgazdálkodásáért felelős céggel (GYHG) kapcsolatban tisztán fog látni a győri közgyűlés szerdai ülése után, az tévedett. Az esély ugyan megvolt, hisz a képviselők külön napirendi pontként tárgyalták a vállalat gazdálkodását. Annyi kiderült, hogy az előző évhez képest hússzorosára, 758 millió forintra nőtt a veszteség, de azt senki nem tudja, kicsoda A. Alexander, és mit csinált valójában a cég és a polgármesteri hivatal környékén.

Több, mint fél éve új polgármestere van Győrnek, aki ugyan nem veri nagydobra, de komoly takarításba kezdett a városházán és a városi cégek környékén a Borkai-éra után. De mi áll emögött, és meddig mehet el egy fideszes polgármester, mielőtt rálép valakinek a tyúkszemére?

A feleség feltűnik a Győr Projekt nevű városi cégnél, a lány cége referenciaként említ városi rendezvényt, a fiú pedig a győri kézilabdacsapatnál dolgozik, noha a jachtos partner cégének egymilliós fizetésű ügyvezetőjeként vált ismertté.

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.