K-Monitor Adatbázis

Tavaly mintegy 200 milliárd forint állami támogatás mellett 60 milliárd forint volt a MÁV vesztesége. A vasúttársaság nem ismeri saját vagyonát, nem tudja követni az állami támogatás útját, szakértők szerint a rossz hatékonyság és a korrupció évi 85 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek.

Az egyik legfontosabb budapesti hír, hogy megérkezett az első Alstom Metropolis metrószerelvény, a mára elöregedett járműpark elengedhetetlenül fontos fiatalítása megkezdődött.

A Fővárosi Bíróság 19.P.24.043/2008/5. sz. határozatában az alábbiak közzétételére kötelezte lapunkat...

Másfél év titkolózás után nemrég hozta nyilvánosságra a BKV a reklámfelületei bérbeadásáról kötött szerződést, amely számításaink szerint ma már kifejezetten előnytelen a közlekedési vállalat számára.

Pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért a Fővárosi Bíróságon, nyilvánosak az állami cégek vezetőinek fizetési adatai. Az ítélet nem jogerős.

Régóta sejthető, hogy a MÁV nevű konglomerátum nem pusztán a gondatlan gazdálkodás miatt emészti a közvagyont, ám arra eddig nem volt példa, hogy egyes vezetői ellen nyomozás induljon.

Gaskó István, a felügyelőbizottság tagja szerint 2003-ban a tulajdonos gazdasági és közlekedési tárcánál először leállították a gyanús ügyletet, majd egy héttel később újból engedélyezte a fizetést Csillag István egykori miniszter.

Az öt évvel ezelőtt eladott kétezer vasúti teherkocsi könyv szerinti értéke 150 millió forint volt, az értékesítésből azonban 400 millió folyt be a MÁV-hoz – állítja a vasúttársaság felügyelőbizottságának (fb) elnöke.

Az Állami Számvevőszék már korábban fölhívta a figyelmet a fondorlatos vagoneladásokra, a MÁV Cargo áron aluli privatizációjára, s más milliárdos károkozásokra.

Felelőtlenül és mindeddig következmények nélkül vezethette orránál fogva az állami és kereskedelmi bankszektort az egyik legnagyobb magyar ipari csoport menedzsmentje.