Az európai civilszervezetek a rosszul felhasznált közpénzek iskolapéldájaként szerepeltetik a legkárosabb uniós finanszírozású beruházások között a 4-es metrót, amelynek az üzembe helyezése hamarosan évi 7 milliárdos üzemeltetési költséget rak az éppen a szakadék szélén lévő BKV nyakára.
Anélkül járt le a főváros és az Alstom új szerződésének első határideje, hogy kézzelfogható előrelépés történt volna a metrókocsik engedélyeztetése ügyében.
A Swietelsky Építő Kft. pénteki közleményében utasította vissza azt az hírt, amely szerint kétmilliárd forintos kenőpénzt kértek az építőcégtől egy 4-es metrós tender megnyeréséért.
Antal Attila volt BKV-vezérigazgató szerint egy Hagyó Miklós által közvetítőnek jelölt személy a jelenlétében kétmilliárd forint kenőpénzt kért a Swietelsky Építő Kft.-től azért, mert BKV-s belső információkkal hozzásegítették a 4-es metró 40 milliárdos belsőépítési tenderének megnyeréséhez.
A vasúti jármű teljes körű dokumentációjával kapcsolatban hiánypótlást kértek, mert az elvégzett módosításokkal kapcsolatban további adatok szükségesek a vizsgálatok elvégzésére.
Újra hatályba lépett a BKV és a francia gyártó közötti szerződés, amelyet a 2-es és 4-es metróvonalra szánt szerelvények gyártására és leszállítására kötöttek 2006-ban.
Aláírta a metrószerződés módosítását Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom elnök-vezérigazgatója. Ha a francia cég tartani tudja a szerződésben vállaltakat, pont kerülhet az elmúlt hónapokban egyre kilátástalanabbnak tűnő metróügy végére.
Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom igazgatója szerdán este fél hétkor írja alá azt a szerződés-módosítást, amelyet a napokban fogadott el a fővárosi közgyűlés, tudtuk meg a főpolgármesteri hivataltól.