K-Monitor Adatbázis

Az egyetlen ajánlattevőé lehet március végére a Takarékbank többségi állami részvénypakettje, pedig esélyes, hogy a pályáztatás törvénysértő. Nagyon sok jel mutat arra, hogy a kormány előbb állami befolyás alá vonta a Takarékbankot és a takarékszövetkezeteket, majd helyzetbe hozott egy kiszemelt vállalkozást, ami az FHB érdekeltségébe került az ajánlattételi határidő előtt. Vojnits Tamás kormánybiztos, Takarékbank-elnök végül az eladói és a vevői oldalon is megjelent.

Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult nyílt levélben a moszkvai kereskedelmi kirendeltség értékesítése ügyében megvádolt Székely Árpád, Fekszi Márta, Tátrai Miklós és Császy Zsolt, az MTI-hez pénteken eljuttatott levélben „hamisnak és manipulatívnak” minősítve Keresztes Imre főügyész állításait, egyúttal sürgetve, távolítsák el a beosztásából.

A legújabb részletek ismeretében is nehéz egyértelműen megítélni, mennyibe kerül majd, és milyen mértékben drágítja a paksi beruházás az áram árát.

Idén még szembetűnőbb lehet az állami cégek nyomulása a hazai reklám- és médiapiacon. Bőven van miből költeni.

A fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István, és az exwallisos Nagy György is szerepelnek a feltehetően a magyar állam jóvoltából is rendkívül nyereséges energiakereskedőcéget tulajdonló offshore céghálóban. De kik a többiek? Garancsihoz és Nagyhoz képest elenyésző mértékben, de tulajdonos egy ciprusi cégben összekovácsolt, nagyjából ötven fős, Nagy-közeli érdekszövetség is.

Érvénytelennek tekintik az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség tagszervezetei a TakarékBankban lévő állami részesedések értékesítésére kiírt pályázatot, és ha a kiírók nem vonják vissza, akkor magyar és akár európai uniós fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért.

Gyanús a takarékszövetkezeteknek a pályázati kiírás, nem beszélve arról, hogy úgy érzik, kizárták őket a potenciáis pályázók köréből. A piaci pletykák szerint a Spéder Zoltán vezette FHB Bank szeretne újabb pozíciókhoz jutni.

Megint a Vivaki Hungary nyerte a Szerencsejáték Zrt. médiatervezési és -vásárlási megbízását. A két cég még tavaly december 2-án írta alá a 2014-re szóló 4 milliárd forintos szolgáltatási szerződést.

A Bizottság véleményezésre megküldte azt a panaszt, melyet az E.On gázüzletágának eladása miatt érkezett a brüsszeli testülethez.