K-Monitor Adatbázis

Elsőfokú, nem jogerős ítéletében hétfőn a Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a csalás bűntettének és az okirat-hamisítás vétségének vádja alól Tocsik Márta jogásznőt és Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. jogi ügyvezető igazgatóságának igazgatóját.

Tocsik Márta jogásznő és nyolc társa büntetőperében hétfőn hirdet első fokon ítéletet a Fővárosi Bíróság.

Bűncselekmény hiányában, az ÁPV Rt. igazgatótanácsa egykori elnökének, Szokai Imrének felmentését kérte Bánáti János a Fővárosi Bíróságon, kedden.

A védőbeszédekkel folytatódik hétfőn a Fővárosi Bíróságon a különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolt Tocsik Márta jogásznő és nyolc társának büntetőpere.

A Postabank tavalyi mérlege hamis adatokon alapult, azaz jobb színben tüntette fel a bankot, mint azt a valós helyzet indokolta - hangzott el november 3-án a Postabank sajtótájékoztatóján. Ennek oka, hogy a pénzintézet Princz Gábor-féle vezetése nem valós adatokat bocsátott a könyvvizsgáló rendelkezésére, tehát a Deloitte & Touche Kft. Auth Henrik új Postabank-vezér szerint jóhiszeműen járt el akkor, amikor a tavalyi évről szóló mérlegbeszámolót készítette.

Május végén, a választások második fordulója utáni héten Princz Gábor, a Postabank elnök-vezérigazgatója találkozóra hívta Orbán Viktor leendô miniszterelnököt. A négyszemközti megbeszélésre Princz Gábor egyik kedvelt találkahelyén, a Hotel Intercontinental Bécsi Kávézójában került sor. A randevú rövidre sikerült, és bár kettesben voltak, Orbán késôbb azt mondta egyik tanácsadójának, hogy "sok ismerôs megfordult" a kávézóban, amíg ott ültek.

Princznek mennie kell. Illetve kellene. De marad. Legalábbis ôszig biztosan. A Postabank mai közgyűlésén a napirendi pontok között az igazgatóság leváltása nem szerepel. A nagy túlélô immáron sokadszor nyert csatát az ôt leváltani szándékozókkal szemben.

Úgy tűnik, minden és annak tökéletesen az ellenkezője is megtörténhet a Budapest Bankkal. Hiszen ki gondolta volna akár csak néhány héttel ezelőtt is, hogy a kormány éppen az eddig a nyilvánosságot enyhén szólva gyengéjének tudó bank privatizációs szerződését kívánja elsőként ország-világ elé tárni. Mint ahogy az is meglehetősen váratlan, hogy a magánjogi szerződések titkosságára érthetően kényes külföldi befektetők önként és dalolva beleegyezésüket adják a pénzügyminiszter őszinteségi rohamához. Változatlanul nem világos azonban, ki(k) lesznek e precedensnek az igazi nyertesei és vesztesei.