K-Monitor Adatbázis

Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentése szerint a korrupció probléma Magyarországon, és a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása.

A számvevőszék egyik legfontosabb feladata a pártok gazdálkodásának ellenőrzése. Mennyire szigorú az ÁSZ a különböző pártokkal szemben?

Egyre többször merül fel a vád, hogy az elvileg független Állami Számvevőszék munkája politikailag befolyásolt. Noha a szervezet munkájának csak kis részét teszik ki a politikailag érzékeny ügyek, a jogállam szempontjából ezeknek van jelentősége.

A DK szóvivője szerint politikai okokból függesztette fel költségvetési támogatásukat az Állami Számvevőszék. Ám a szervezet szóvivője szerint mindössze csak annyit kérnek a párttól, mutassák meg a 2020-as évre hatályos pénzügyi alapdokumentumaikat.

Akárcsak Ferencváros esetében, az üllői önkormányzat működésében is súlyos szabálytalanságokat talált még májusban befejezett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), csakhogy a jelentéseket csak az október 13-i választás után tette közzé. A IX. kerület élére új vezetők kerültek, Üllőn azonban a polgármester megtartotta pozícióját. A helyi ellenzék szerint ha a nyáron lefolytatott vizsgálat után azonnal nyilvánosságra hozták volna a megállapításaikat, akkor szerintük elképzelhető, hogy az üllői lakosok másként döntöttek volna a szavazófülkében.

Az ellenzéki pártok közül csak a Momentum és a Párbeszéd említett konkrét összeget, amikor azt kérdeztük, mennyi pénzük van jelöltjeik népszerűsítésére.

Oknyomozó dokumentumfilm-sorozatot készített Gulyás Márton arról, hogyan ny kamupártok pénzlenyúlási akciójáról. Az első részt tegnap mutatták be, tanúsága szerint a 2018. áprilisi 8-i országgyűlési választásokon induló kamupártok majdnem felét a 90-es években aktív Magyarországi Zöld Párthoz és a képviselői költségtérítésekről szóló 2009-es népszavazással feltűnt Seres Máriához köthető kör mozgatta. A hat bemutatott párt 2,2 milliárd forintnyi állami támogatást vehetett fel és tüntethetett el.

Jelenleg a Momentum bejegyzett székhelye a februári döntésnek megfelelően már a Múzeum körút, és Fekete-Győr is eljárhat a párt nevében. Vagyis már nincs akadálya, hogy a Momentum újra leadja a formanyomtatványt, indulhasson az EP-választáson, és mivel április 6-án indul az aláírásgyűjtés a listaállításhoz, a Momentum nincs még lemaradva.

A kormány akár két kézzel is öntheti a közpénzt, hogy segítse a Fidesz EP-kampányát, az Állami Számvevőszék akkor sem járna el, mert csak az országgyűlési választások kampánypénzeit ellenőrizheti. Az NVB pedig azért nem vizsgálja a tájékoztató brüsszelező plakát- és levélkampányt, mert, mint tegnap kiderült, ezt csak a hivatalos kampányidőszak idején teszi.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) dolgozói nem tartoznak a rendvédelmisek közé, ám nincsenek sokkal jobb helyzetben, mert például nem mindenki vihet be közülük a munkahelyére mobiltelefont – jelezte szerkesztőségünknek egy olvasó. Megemlítette többek között azt is, hogy a számvevőszék több tucat munkavállalóját tavaly olyan választás elé állították, ami révén közös megegyezéssel távoztak. Az ÁSZ-törvény módosításával még kiszolgáltatottabbá váltak volna a dolgozók, de a köztársasági elnök a törvényt megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek.