K-Monitor Adatbázis

A közbeszerzési szakértő szerint a Hegyvidéki Önkormányzat egyik legfrissebb eljárása újabb iskolapéldája annak, hogyan lehet törvényesen, mégis felháborító módon befolyásolni egy pályáztatás eredményét úgy, hogy szinte biztosan az általuk preferált cég legyen a befutó. A gyanús közbeszerzésre Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke hívta fel a figyelmet. Többek között az ehhez hasonló, egyajánlatos közbeszerzések is közrejátszottak abban, hogy uniós eljárás induljon Magyarország ellen.

Egy két évet felölelő vizsgálati jelentés szerint az érdi óvodaépítési közbeszerzések során az elvileg egymással versengő meghívott cégek ajánlatainak szerzője ugyanaz a felhasználó volt a beadott pályázati CD-k metaadatai szerint. A jelentéstevő közel 60 oldalon keresztül sorolja a közbeszerzési szabálysértéseket, korrupciógyanús részleteket. Az is kiderült, hogy a volt fideszes alpolgármester projektkoordinátora volt több olyan eljárásnak, amelyekben a pályázatot rokonának cége nyerte meg. A Pest megyei város ellenzéki polgármesterének feljelentése után büntetőeljárás kezdődött kartellbűncselekmény miatt.

Az állami tulajdonú lottóvállalat leánycége közzétette a 2022 első négy hónapjában általa kiosztott támogatások listáját. A táblázatokból kiderül, hogy idén márciusban, a Békemenet után néhány nappal 70 millió forintot adtak a kormánypárti felvonulást szervező CÖF alapítványának, amit már korábban is jelentős összegekkel szponzoráltak.

A Fertő tavi építkezésért felelős állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) csak tavaly 83 millió forint közpénzt költött jogi szolgáltatásra. Az állami cég szerződéslistáiból azonban kiderül, hogy eddig összesen 700 millió forint értékű megbízást adtak a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Irodának, melynek névadója 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja. 

A Magyar Birkózók Szövetsége (MBSZ) évek óta rengeteg közpénzt kap, azonban sem a hírekben, sem a szövetség honlapján nem szerepelt az általa rendezett 2022-es Európa-Bajnokság ára. Közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy közel bruttó 2 milliárd forint közpénzt adott az állam az eseményre. Az összeg nagy részét kommunikációra és rendezvényszervezésre tüntették fel, a nyertes cégek mögött pedig a reklámpiac Mészáros Lőrince, Balásy Gyula áll. A 2013-as vb-re anno 330 millió forint közpénzzel is megelégedett az MBSZ, amit Németh Szilárd fideszes politikus vezet 2015 óta.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. egy 2021 utolsó napján kelt támogatási szerződéssel 3 millió forintot adott a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az adomány célja „az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények” támogatása. Ilyenből azonban csak összesen két darabot találtunk a CÖF honlapján. A költségterv szerint a 3 milliós támogatásból 1 milliót repülőjegyekre, 600 ezret előadói díjakra, a maradék 1,4 milliót pedig terembérletre, online közvetítésre, cateringre és szállásra költöttek a kormány kedvenc civiljei.

2023-ban Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A 88,5 milliárdos programsorozat megszervezésével a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-t bízták meg. Most az Átlátszó tudomására jutott néhány eddig nem publikus költség: reklám- és propagandakiadásokra 1,5 milliárd forintot, személyi juttatásokra közel 3 milliárd forintot, utazási- és szállásköltségre 150 millió forintot terveznek költeni. Kíváncsiak voltunk, hogy megismétlődik-e a 2010-es pécsi eset, amikor a pénz túlnyomó részét megkérdőjelezhető fontosságú építési beruházásokra költötték. A válasz: igen. Veszprém esetében a kormányzati források szintén háromnegyed részét, 88,5 milliárdból 67,4 milliárdot – csakúgy, mint anno Pécsett – infrastrukturális fejlesztésekre szórják szét. Miközben a város fideszes polgármestere nem győzi hangsúlyozni, hogy az ő EKF-programjuk nem az infrastruktúrafejlesztésre fókuszál. A Veszprémi Főegyházmegye is beállt a közpénzeső alá: 39 milliárd forintból újíthatja fel a veszprémi várnegyedben lévő épületeket.

Az Átlátszó birtokába került irat szerint Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában. A feladat pontos tartalma az iratból nem derül ki, és sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rothschild vállalat sajtóirodájától nem kaptunk erre vonatkozó információt. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy valamiért kifejezetten a Rothschildot akarta megbízni a kormány: bár a javasolt szerződés értéke bőven a törvényben foglalt nettó 15 millió forintos értékhatár felett volt, ezt a beszerzést mentesítették a közbeszerzési törvény hatálya alól, így nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni a tanácsadásra legalkalmasabb vállalat kiválasztására. A Rothschild-csoport neve korábban már felmerült Paks II.-vel kapcsolatban, sajtóinformációk szerint a paksi tárgyalások a Rothschild-csoport közreműködésével zajlottak Brüsszel irányában is.

Kormányközeli figurák akár több tízmillió forintos tanácsadói szerződéseket kaptak céges érdekeltségeiken keresztül a kormánytól. Köztük van Fellegi Tamás egykori miniszter, Törcsi Péter volt KDNP-s képviselőjelölt, valamint Schillinger Erzsébet, az első Orbán-kormány miniszterelnökségi sajtófőnöke. A megbízások közös jellemzője, hogy noha közpénzből fizetik őket, a szerződéseket a kormány nem tette közzé a közérdekű adatokról szóló törvény szerint, pedig ez kötelessége lett volna.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nemrég egy 50 tételből álló listát tett közzé arról, hogy milyen kulturális beruházásokat köszönhet az ország a Fidesz-kormánynak. A parlamenti képviselő ezzel szándékozott bizonyítani, hogy sokat tesznek a magyar kultúra védelméért és erősítéséért. Megnéztük ezért a felsorolt beruházások költségét, valamint azt, hogy mely cégek voltak a kivitelezők. A fellelhető dokumentumok és cikkek alapján az említett ötven beruházás összesen 255 milliárd forintot tesz ki, miközben csak a Puskás Aréna 190 milliárd forintba került. Az is kiderült, hogy a megbízások jelentős része és az arra fordított állami adóforintok több mint fele kormányközeli cégeknél landolt.