Áder Jánosnak nincsenek aggályai a paksi bővítés pénzügyi részleteit elfedő, harmincéves titkosítással kapcsolatban, ezért hamar alá is írta a törvényt.
A z ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd Magyarországért (PM) a paksi atomerőmű-bővítés egyes adatainak 30 évre való titkosítása ügyében.
Miután Áder János köztársasági elnök bejelentette, hogy aláírja a törvényt, az LMP, a PM és az Együtt alkotmánybírósági felülvizsgálatot szeretne, de megy panasz Brüsszelbe és Aarhusba is. Az Európai Bizottság egyébként – mint arról itt a VS.hu-n már írtunk korábban – amúgy is vizsgálódik a paksi bővítés ügyében
Az Együtt ombudsmanhoz fordul, hogy Székely László kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a paksi bővítés egyes adatait harminc évre titkosító törvény megsemmisítését.
Továbbra sem nyilvános az Európai Bizottság múlt szerdai döntése, amelyben a paksi bővítésről szóló magyar–orosz megállapodásnak az üzemanyag-beszerzésről szóló fejezetéről mondtak ítéletet. Ugyanakkor mind több jel utal arra, hogy a bizottság szerint az uniós jogba ütközik az a kitétel, amely kizárólag az orosz Roszatom feladatává teszi a fűtőelemek szállítását.
A magyar kormány mindenben szeretne megfelelni az Európai Unió elvárásainak a paksi bővítéssel kapcsolatban, ezért kérte az Európai Bizottságot, hogy minden területen vizsgálja meg a szerződést – erről Aszódi Attila kormánybiztos beszélt az ATV Start című műsorában.
Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.