K-Monitor Adatbázis

Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.

Senki nem láthatja, hogyan sikerült Európa legdrágább hulladékkezelési rendszerét megalkotnia a Mol-nak, de a hatásaival mindenki találkozni fog.

Június 29-én csütörtök este, másfél nappal az újrahasznosítható anyagokra vonatkozó, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szombati életbe lépése előtt, újabb kormányrendelettel módosították a szabályokat – hívja fel a figyelmet közleményében a LeitnerLeitner nevű tanácsadó cég. Mivel az új szabályokra az érintettek nem kaptak elég felkészülési időt, a kötelezettségek pontos teljesítése és a többletterhek kiszámítása érdekében érdemes további hatáselemzéseket végezni – idézik Jancsa-Pék Judit partnert és vezető tanácsadót. A módosítás következtében az EPR nem terjed ki a lakossági, illetve az egészségügyi szolgáltatók gyógyszerrel érintkező csomagolásaira.

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.

Utolsó pillanatban beadott törvénymódosítással könnyítene a kormány a hulladékgazdálkodási koncesszió feltételein. A közpénzek átláthatóságáért küzdő civil szervezet szerint ezzel elismerték, hogy a nyertes Mol nem teljesítette a szerződésben vállalt feltételeket. Így azonban maga a szerződés is semmis. A Momentumnál azt mondják, a kormány láthatóan képtelen működteti egy piacgazdaságot. A kormány szerint csak pontosításról van szó.

Az olajtársaság azt állítja, hogy csak az alvállalkozóknak kell engedéllyel rendelkezniük. A szerződésben viszont más szerepel.

A 2024-es költségvetés tervezetéből kiderült, mennyi rendelkezésre állási díjat fizet az állam a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziós konzorciumnak.

Több ponton a koncesszor érdekeinek megfelelően módosították az autópálya-koncessziót. Az állam annyit nyer, hogy idén és jövőre spórolhat némi pénzt.

Korábban a kormány azzal érvelt az autópályák 35 éves koncesszióba adása mellett, hogy szinte minden kockázat a koncesszorra hárul. Egy fű alatt, kétes indokkal végrehajtott szerződésmódosítás épp a kockázatokat hárítja el a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségében álló koncessziós társaság feje fölül. Egyes munkák nem teljesítése nem jár a teljes szerződés elbukásával. Mentesítő körülmény, ha csak drágán lehet finanszírozást szerezni. És jöhetnek a koncesszióba a magyar biztosítók – Mészáros Lőrincnek épp van biztosítója. Is.

„A kormány számos más, a pénzügyi stabilizációt erősítő intézkedés keretében felülvizsgálta a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fejlesztésére 2022-ben megkötött koncessziós szerződést és az állami felülvizsgálat eredményeként az állami kiadások csökkentése érdekében a koncessziós szerződés módosítása mellett döntött” – derül ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfői közleményéből. Azt, hogy ez pontosan mit is jelent, már nem fejtették ki.