Február közepén írtuk meg, hogy a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal egy újabb, 1 évre szóló (és kétszer meghosszabbítható) keretmegállapodást írt alá rendezvényszervezésre a milliárdos Balásy Gyula cégeivel. Akkor még nem volt tudható, hogy pontosan mekkora összegű a szerződés, mostanra azonban kiderült, hogy az állam ezúttal sem volt szűkmarkú. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött eredménytájékoztató szerint ugyanis 75 milliárd forintról van szó.
Mennyi állami támogatást kapott, és milyen létszámvállalást tett a makói Continental, amelyről kiderült, elbocsátották a magyar dolgozókat, akik a vendégmunkásokat tanították be, illetve ahol horrorisztikus üzemi balesetekről is lehetett olvasni? Mit mond a gyár, illetve a kirúgott szakszervezeti vezető? A térség képviselője, Lázár János korábban kijelentette: mindent elkövet, hogy a Continental ne jusson több állami támogatáshoz, illetve a korábban kapottakat fizesse vissza. De lesz-e ebből valami?
Érdekes szerződésekre bukkantunk a Közbeszerzési Értesítő keddi számában. A dokumentum a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) egyik, összesen bruttó 30 milliárd forint értékű szerződéscsomagját mutatta be, mellyel több mint húsz állami-kormányzati szervezet kommunikációs feladatait bízták a kormány kedvenc médiavállalkozója, Balásy Gyula médiacégeire.
A nemrég letartóztatott P. Gábor egy 2022-es hangfelvételen arról beszélt, hogyan intézett ingyenlakást Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármesternek. A szisztéma nem új: a 2019-es kispesti hangfelvételeken hasonló módszerekről rántotta le a leplet Lackner Csaba ex-MSZP-s önkormányzati képviselő, aki szerint a polgármester és mások lakásokat „szereznek”, vagy a lopott pénzből családtagjaik nevére vásárolnak. Ha ilyesmi valóban megtörténhetett Kispesten, abban P. Gábornak fontos szerep juthatott, ugyanis ő vezette a kerületi Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodát.
Nagy értékű csalás és a befektetők megtévesztése miatt feljelentést tettek kisbefektetők a lélegeztetőgép-bizniszből ismert OTT-One Nyrt. ügyében. Éveken keresztül nem akadt könyvvizsgáló, aki elfogadta volna a cég mérlegét, így az MNB a részvények tőzsdei kereskedését előbb felfüggesztette, tavaly októberben pedig a tőzsdei kivezetésről határozott. A kisbefektetők részvényei beragadtak, sokmilliós kárról, bűncselekményekről beszélnek, és azt feszegetik, hová tűnt a hirtelen 12 milliárd forintra nőtt forgalmú cégből a pénz.