Van egy fura hóbortom: időnként megpróbálom kideríteni, milyen Covid-vakcinák vannak Magyarországon. Egy ideális világban ehhez nagyjából kettőt kellene kattintanom az interneten, egy kicsit kevésbé ideálisban írnom egy emailt a szakhatóságnak, 2023 Magyarországán azonban jóval nehezebb dolgom van, pedig többször is próbálkoztam.
A koronavírus-járvány a gazdaság legtöbb szereplőjének csak bajjal járt, de voltak azért olyan cégek, amelyeknek kiemelkedő lehetőségeket hozott. Egy részük organikusan nőtt a piacról (pl. videókonferenciás vagy házhoz szállítással foglalkozó cégek), mások pedig nagy állami beszerzéseket csíptek meg a járvánnyal összefüggésben, utóbbiak tavalyi teljesítményét nézzük meg most Magyarországon.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 folyamán rengetegszer vásárolt be nagy értékben a Covid elleni védekezés jegyében, repkedtek a milliárdok maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzésére. Ezeket a bizniszeket többnyire közvetítőcégek bevonásával bonyolította az állam, és bizony előfordultak durva túlárazások is (olyannyira, hogy az unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzleteket).
A tavalyi év eredményeit mutató beszámolók nyilvánossá válásával most már azt is meg tudjuk nézni, melyik szereplőnek mennyire dobta meg a forgalmát és a profitját az, hogy bekerült a „fürkészek és portyázók” körébe. Ehhez a cikkhez azoknak a milliárdos beszerzéseket intéző magyar cégeknek a beszámolóit néztük meg, amelyeket a Válasz Online Covid-bizniszt összegző cikke, illetve a 444 lélegeztetőgépek beszerzéséről szóló anyaga említ.
A járvány újabb vámszedői bukkantak fel az egészségügyi beszerzésekben: a Fideszhez közel álló üzleti körök ráeszméltek, hogy a kormány lagymatag tesztelési gyakorlata ellenére is nagyon nagy pénz van a gyorstesztekben.
A plasztiklapok nem tükrözik a védettséget, a világ nagy részén el sem fogadják, és rövidesen app helyettesíti. Az előállító cégben vezető tisztségviselő Stumpf István kormánybiztos.
Átláthatatlan a közvetítő cég tulajdonosi háttere, ezért nem lehetne közpénzt adni nekik – állítja Tényi István.
Március elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvánosságra hozta a kínai gyártású Sinopharm vakcina beszerzésére kötött szerződést, amelyet Müller Cecília országos tiszti főorvos írt alá.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter váratlanul közzétette a Facebook-oldalán az orosz és a kínai vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket, amikről korábban azt sem voltak hajlandók elárulni, hogy kinél vannak. A kínai oltóanyagot a kormány egy magyar közvetítőcégtől vette, amely a nagy biznisz előtt csodálatos átalakuláson ment át: szántóföldi székhelyéről budapesti irodaházba költözött, és megszabadult korábbi tulajdonosától, aki gyanús ügyekben volt érintett.
Egy olyan céggel kötött szerződést a kínai vakcinák beszerzésére az állam, amely hasonló méretű üzletet még soha nem bonyolított le.
