2023. szeptember 7-én különös jelenet játszódott le a Székesfehérvári Törvényszék egyik földszinti tárgyalójában. A bíróság egy olyan, a sajtó által már nem igazán követett bűnügyet tárgyalt, amelynek elsőrendű vádlottja egy korábbi magas rangú kormányzati tisztviselő, Nagy János egykori agrárminisztériumi helyettes államtitkár. Nagyot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vádhatóság szerint nem végeztek ezért érdemi munkát.
„A kormány már egy világjárványnál is a betegeken akar keresni?” – kérdezte a Parlamentben 2009-ben Kupper András, majd szót emelt a 40 százalékos profit ellen. A koronavírus-járvány során viszont a volt fideszes politikus által egy hete vezetett cég kapott 1,5 milliárdos megbízást. Végül 49 százalékos profittal, közel 800 milliós osztalékkal zárták a 2020-as évet. Újabb részlet a kormány által a Covid idején közbeszerzés nélkül elköltött százmilliárdokról.
2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található.
A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.
Közzétette szerződéseinek listáját a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség. Ebből kiderült, hogy minden egyes megbízásuk a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Balásy Gyula cégeinél landolt. A Rogán féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) adatszolgáltatásából pedig azt tudhattuk meg, hogy az ügynökség ezért a munkáért 723 millió forintot kapott a Hivataltól. Legalábbis az NKOH ennyit utalt át július végén az ügynökségnek „a 2023. évi működési költségek biztosítására”.
Elképesztő vendégsereget csődített össze a nemzeti ünnepre és az atlétikai világbajnokságra a kormányzati kommunikáció – igaz sem az Európai Unió, sem a visegrádi országok vezetőit nem hívták meg augusztus 20-ára vagy a világversenyre. Hogy milyen kiadást jelent a költségvetésnek egy-egy ilyen illiberális dzsembori, azt a közbeszerzési dokumentumok érzékeltetik.
Másodfokon is megnyertük azt az adatpert, amit a Lovassport Nonprofit Kft. ellen indítottunk tavasszal. Az eljárással azokhoz a szerződésekhez szerettünk volna hozzájutni, amelyeket a Csekonics Program keretében kötöttek. A lovasprogramra az állam biztosított 3 milliárd forintot, a kft. mégis megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy nem kezel közpénzt és nem lát el közfeladatot. A bíróságok azonban ezt másképp látták: első és másodfokon is a javunkra ítéltek.
Újabb, összesen 1,6 milliárd forinttal pótolták ki a Budapest–Belgrád-vasútvonal projektet – derült ki a hétfői esti Magyar Közlönyből. A beruházás összköltsége már így is meghaladja az eredetileg tervezett 750 milliárdot.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra. A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal.
A Szeged és Röszke közötti 14 kilométeres szakaszt kell tovább bővíteni, pedig a projekt ezen része alapból is 45 milliárd forintba kerül.