K-Monitor Adatbázis

Augusztus végi cikkünk nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdezte meg Szalay-Bobrovniczky Kristóftól, hogy mi a helyzet a kaposvári Gidrán-gyárral, amiről megírtuk, hogy látszólag nem működik. Vadai rákérdezett arra is, hogy miért tűntek el a török járművek a honvédségi beszerzésükben közreműködő HT Division Zrt. honlapjáról, és egyáltalán miért titkosította a kormány 30 évre a Gidrán-projektet. A honvédelmi miniszter azonban nem mondott se igent, se nemet arra, hogy meghiúsult-e a beruházás, és a többi kérdésre sem adott választ. Csupán annyit közölt, hogy az Orbán- és Erdogan-közeli oligarchák tulajdonában lévő közvetítőcég „az államtól függetlenül hozza meg döntéseit” – mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a közpénzből vett Gidránokhoz, amiket korábban fontos honvédségi fejlesztésként reklámoztak.

Jó eséllyel veszít az állam azon, ha pár hónapos tulajdonlás után a nyílt piacon adja el a Posta biztosítók többségét. Kormányközeli potentátok viszont nyerhetnek.

Egyelőre nincsen sok nyoma annak, hogy 2023 a megszorítás éve lenne a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) nevezett állami médiánál. Idén elvileg jött volna a pénzügyi szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezték, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál. Ennek ellenére az állami média az idei első félévben több költségvetési támogatást kapott, mint 2022 első hat hónapjában - derül ki az eredménykimutatásokból.

Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.

Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek.

Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozza a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a pécsi buszbeszerzéssel kapcsolatos büntetőügyben.

2019-ben mondta ki először szakvélemény, hogy életveszélyes az egri Garzonház korlátrendszere. 2022-ben a városi vagyonkezelő cég egy előtetőt építtetett az épület elé, miután a hatóság azonnali beavatkozásra kötelezte az önkormányzatot. A helyi DK és MSZP szerint a munkát egy NER-közeli cég végezte, korrupciógyanús módon, a városvezetés pedig elhallgatta az ügyet. Az önkormányzat azt ígéri, októberben elindulhat a korlátrendszer felújítása. A vagyonkezelő cég pedig a munka elhúzódása miatt büntető feljelentést tervez tenni.

A Celitron által gyártott lélegeztetőgépek kötelező felülvizsgálatát egy szombathelyi cég vállalta el, közbeszerzés nélkül. A kórházi főigazgatóságtól hosszas huzavona után megkapott szerződésből az is kiderül, hogy a vállalkozás a kínai gépeket is megvizsgálta. Hogy mekkora szükség volt a Celitrontól lélegeztetőgépeket venni, az is kiderül a szerződésből.

2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A helyszínen azóta se történt semmi, de a projektre 2019-ben létrehozott állami cég azóta is nyeli a közpénzt. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből legalább 65 milliárd forintért csinálnának konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt. A megvalósíthatósági tanulmányt azonban csak az ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem akarják nyilvánosságra hozni.

Ahogyan arról - az ugytudjuk.hu információi alapján - lapunk is beszámolt, Győr önkormányzata, illetve polgármesteri hivatala összesen 3,6 millió forintot fordít havonta hat Audi bérlésére. Bár korábbi közérdekű adatigénylésükre nem kaptak választ, a megyei jogú város honlapjára végül csak „felkerült az addig féltve őrzött, szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat”, és a közpénzből fenntartott autók listája.