K-Monitor Adatbázis

Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről. A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát. Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget. A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra. Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.

Villámgyorsan lenyomta a kormány a 21 Balaton-környéki önkormányzat torkán a balatoni hajózás visszaállamosítását. A települések lényegében maguknak köszönhetik, hogy hamarosan úgy táncolnak majd, ahogyan a kormány fütyül.

Az állam került ki győztesen a Malév egykori székházáért vívott küzdelemből. Az ingatlan tulajdoni lapjára június 11-én jegyezte be a Földhivatal az állam tulajdonjogát. Még aznap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésébe került az épület.

A magánkézben lévő kiadók azért mennek perre, mert szerintük az Oktatási Hivatal csak azért nem engedélyezi a tankönyveiket, mert nem állami kiadókról van szó. ert indít az Oktatási Hivatal ellen öt magánkézben lévő tankönyvkiadó, miután több tankönyvük esetében elutasították hosszabbítási kérelmüket.

Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.

Több milliárd forintot költött el 2015-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. titkos vállalat-felvásárlásokra, jeligés projektekre, soha nem halott állami cégek adósságainak rendezésre – többek közt ez derül ki az átláthatóságot elvileg szolgáló parlamenti jelentésből. Tavalyelőtt 64 milliárd forint ment el az állami cégek támogatásra, tőkeemelésekre – ebből több milliárdról az sem tudható, hogy pontosan mire költötték, de az sem, hogy a pénz milyen kezekbe került. Fedőnevek az országgyűlési beszámolóban.

Egy fideszes törvényjavaslat megengedné a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-nek, hogy a magánnyugdíj-vagyon államosításából megmaradt pénzt ne csak adósságcsökkentésre, hanem az állami vagy önkormányzati vagyon gyarapítására fordíthassa.

Magyarországon jelenleg egy autoriter társadalmi rendszer kiépülésének ortodox folyamata zajlik, amelybe a látszólag unortodox eszközök és illiberális módszerek harmonikusan illeszkednek – állítja esszéjében Csanádi Mária közgazdász, politológus, az MTA doktora.

A Demokratikus Koalíció (DK) szeretne minden részletet megtudni az Eiffel Palace megvásárlásának körülményeiről. A párt feljelenti Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét.

A nemzeti fejlesztési minisztérium az ég világon semmi hibát nem lát az E.ON hazai gáznagykereskedőjének és gáztárolócégének tavalyi megvásárlásában. A két cégért az állami MVM 281 milliárdot fizetett, bár akkori értékük mínusz több százmilliárdra is rúghatott; emiatt hűtlen kezelés gyanújával a napokban feljelentések születtek.