K-Monitor Adatbázis

Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.

Több milliárd forintot költött el 2015-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. titkos vállalat-felvásárlásokra, jeligés projektekre, soha nem halott állami cégek adósságainak rendezésre – többek közt ez derül ki az átláthatóságot elvileg szolgáló parlamenti jelentésből. Tavalyelőtt 64 milliárd forint ment el az állami cégek támogatásra, tőkeemelésekre – ebből több milliárdról az sem tudható, hogy pontosan mire költötték, de az sem, hogy a pénz milyen kezekbe került. Fedőnevek az országgyűlési beszámolóban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkárának közlése szerint összességében 2500 milliárd forinttal mérséklődött az államadósság a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tevékenysége által.

Egy fideszes törvényjavaslat megengedné a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt-nek, hogy a magánnyugdíj-vagyon államosításából megmaradt pénzt ne csak adósságcsökkentésre, hanem az állami vagy önkormányzati vagyon gyarapítására fordíthassa.

Magyarországon jelenleg egy autoriter társadalmi rendszer kiépülésének ortodox folyamata zajlik, amelybe a látszólag unortodox eszközök és illiberális módszerek harmonikusan illeszkednek – állítja esszéjében Csanádi Mária közgazdász, politológus, az MTA doktora.

Délelőtt írtam, hogy a mérnöki és az építész kamara is kétségbeesetten tiltakozik, mert állami megrendelésű építkezéseken 2014-től csak állami alkalmazásban lévő mérnökök dolgozhatnak majd. (Ha EU-s pénzből építkeznek.

Kiderült, hogy a Széchenyi Bank alapító-tulajdonosa, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója birtokában van az a takarékszövetkezet, amely az elmúlt években rekordnövekedést tudhat maga mögött, és amelyhez nemrégiben felügyeleti biztosokat rendelt ki a Magyar Nemzeti Bank.

Összesen 281 milliárd forint átutalásával hétfőn végleg az állami MVM birtokába került az E.ON-tól 4,4 milliárd köbméter hazai gáztároló és az orosz gázbeszerzés mögött álló nagykereskedőcég. Az MVM bízik a nyereséges működtetésben.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány a közműcégek megvásárlására hajt. Sok függ attól, hogy a teljes szektort akarja-e, és ha igen, milyen módszerrel érné el a célját. Az érintettek találgatni sem mernek.