K-Monitor Adatbázis

A z ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd Magyarországért (PM) a paksi atomerőmű-bővítés egyes adatainak 30 évre való titkosítása ügyében.

Miután Áder János köztársasági elnök bejelentette, hogy aláírja a törvényt, az LMP, a PM és az Együtt alkotmánybírósági felülvizsgálatot szeretne, de megy panasz Brüsszelbe és Aarhusba is. Az Európai Bizottság egyébként – mint arról itt a VS.hu-n már írtunk korábban – amúgy is vizsgálódik a paksi bővítés ügyében

Az Együtt ombudsmanhoz fordul, hogy Székely László kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a paksi bővítés egyes adatait harminc évre titkosító törvény megsemmisítését.

Továbbra sem nyilvános az Európai Bizottság múlt szerdai döntése, amelyben a paksi bővítésről szóló magyar–orosz megállapodásnak az üzemanyag-beszerzésről szóló fejezetéről mondtak ítéletet. Ugyanakkor mind több jel utal arra, hogy a bizottság szerint az uniós jogba ütközik az a kitétel, amely kizárólag az orosz Roszatom feladatává teszi a fűtőelemek szállítását.

Pakson kívül a törvényhozási tempóról, a kétharmad elvesztéséről és az Iszlám Állam elleni beavatkozásról is beszélt.

Az Európai Bizottságnak megvannak az eszközei, hogy megismerje a paksi szerződés részleteit – mondta a VS.hu-nak a versenyjogi biztos. Máshol egyébként ilyen mértékben nem titkosak a megállapodások.

Emberöltőnyi időre zárolta az országgyűlés kormánypárti többsége a Paks II. beruházással kapcsolatos valamennyi adatot, információt. Az ellenzéki pártok szerint az eddigi legnagyobb mértékű "lenyúlást" akarja ezzel fedezni az Orbán kormány. Az Európai Bizottság vizsgálja a beruházás finanszírozási hátterét és ha indokolatlan az állami beavatkozás, a költségvetési támogatást akár vissza is fizettetheti.

Az eredetileg tervezett helyett 30 évre titkosította az Országgyűlés a paksi bővítés üzleti és műszaki adatait.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.