K-Monitor Adatbázis

A Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és a Nemzetbiztonsági Hivatal két egymást váltó volt vezetője már a negyedik tárgyalási körben áll a bíróság elé.

Januárban bepereltük a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálatot, az Információs Hivatalt, mert nem adták ki a Soros-szponzorált szervezetekről készült tanulmányt, amire Lázár János hivatkozott egy kormányinfón. Februárban volt az első tárgyalás: az már kiderült a perben, hogy ilyen tanulmány nem létezik, de vannak az Információs Hivatalnál bizonyos adatok ebben a tárgykörben, amelyeket államtitokká minősítettek. Kiderült a perben az is, hogy az IH csak április végén, a perünk inditása után titkosította a parlament nemzetiztonsági bizottságának üléséről készült jegyzőkönyv idevágó részét – rögtön 2045-ig. A bíró felfüggesztette a pert és titokfelügyeleti eljárást indított, a NAIH pedig elkezdte vizsgálni az adatok minősítésének törvényességét.

Letartóztatták a korrupciós botrányba keveredett Pak Gun Hje dél-koreai elnököt. A szöuli központi kerületi bíróság előzőleg jóváhagyta a letartóztatási parancsot a vesztegetéssel, hatalommal való visszaéléssel és államtitoksértéssel gyanúsított 65 éves politikus ellen. Pak legfeljebb 20 napig maradhat börtönben a hivatalos vádemelésig.

Letartóztatási parancsot kértek a dél-koreai ügyészek az ország megbuktatott elnöke, Pak Gunhje ellen. Pakot az ellene felhozott korrupciós vádak miatt váltották le márciusban, de az ügyészség most hatalmával való visszaélés és államtitoksértés miatt is vádat emelhet ellene.

Ungár Péter, az LMP országos elnökségének tagja szerint a magyar kormány a német származású Klaus Mangold üzletember segítségével fizetett le brüsszeli döntéshozókat, hogy az ügyben indított kötelezettségszegési eljárást megszüntessék.

A Fidesz-KDNP kormány tíz évre titkosította a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai fejlesztésű projekt dokumentumait, ám lehet, hogy hiába a leplezési kísérlet. A Magyar Nemzet információi szerint ugyanis májusban az Európai Bizottság elindította a kötelezettségszegési eljárás előkészületeit korrupciógyanú miatt. Az 550 milliárd forintosra becsült beruházás megtérülése szakértők szerint erősen vitatható, ráadásul gondok lehetnek a finanszírozási modellel is.

Részben elévülés, részben pedig egy korábbi ítélet miatt megszüntette a volt Nemzetbiztonsági Hivatal és a Political Capital közötti megbízási szerződések ügyében indult eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség.

A Spéder Zoltán körüli állóháború helyzetelemzésével foglalkozik a Figyelő csütörtöki cikkében, ami kiderül néhány érdekes új részlet.

Várhatóan nem árasztanak el bennünket a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos titkosított szerződések az Európai Bizottság (EB) döntése nyomán, annak ellenére, hogy a Magyar Nemzet szombati számában Jávor Benedekre, a PM európai parlamenti képviselőjére hivatkozva azt írta: az EB döntése értelmében az uniós jogrenddel ellentétes, hogy a magyar atomtörvény a bővítéssel kapcsolatos összes szerződést titkosítja.

Az Európai Bizottság és a kormány egyeztetésének eredményeként a jövőben nem lehet általánosságban titkosítani a paksi erőmű bővítéséről szóló adatokat - mondta pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője.