language

Kulcsszavak:

államtitok highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [37]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4   >  >>

Kezdődik V. Lászlóék pere a legszigorúbb minősítéssel

A vesztegetéssel vádolt V. László perében a vádlottak között van rendőr, tűzoltó és pénzügyőr, a vádirat titkosított adatokat tartalmaz, emiatt a sajtó nem lehet jelen.

Laborcot is leültetné a fellebbviteli főügyészség

Galambos Lajos és Szilvásy György esetében hosszabb időtartamú, Laborc Sándor esetében az első fokon kiszabott felfüggesztett helyett letöltendő börtönbüntetést és – valamennyiük esetében – mellékbüntetésként a vádlottaknak a közügyektől eltiltását is kérte a Fővárosi Ítélőtáblának október 30-án benyújtott indítványában az úgynevezett kémperben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.

Jogerősen felmentették Laborc Sándort

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében felmentette Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatóját a hivatali visszaélés vádja alól - közölte Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője pénteken az MTI-vel.

Aggasztó a Vadai-jelentés titkossága?

A korábban felmerült korrupciós gyanú miatt a Transparency International Magyarország (TI) aggasztónak tartja, hogy a Gripen-szerződés és a Gripen-beszerzés körülményeit vizsgáló Vadai-jelentés továbbra sem nyilvános – ezt a korrupció ellen küzdő szervezet jelentette ki lapunknak. A TI kiemelte: a minősített adatok védelméről szóló törvény jelenti a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő, az alaptörvény által is biztosított jog legerősebb korlátozását.

Gripen-jelentés: Megtalálták, de titok

Megtalálta a korábban elveszettnek hitt Gripen-jelentést a honvédelmi tárca, miután Hende Csaba honvédelmi miniszter átfogó vizsgálatot rendelt el a dokumentum felkutatására – tudta meg a Népszabadság. Az eredetileg 2007-ben készült, a Gripen vadászgépek régóta vitatott beszerzésének körülményeit vizsgáló úgynevezett Vadai-jelentésről korábban a szakminiszter azt állította, hogy a dokumentum „hivatalosan nem is létezik”.

Gazságszolgáltatás, avagy az UD-ügy utóélete

Az UD-ügy – ha a „nemzeti” média és a vádhatóság tudatformáló erőfeszítései ellenére még emlékszünk a lényegre – klasszikus megfigyelési história volt: egy magáncég (és/vagy annak néhány munkatársa), jelentős részben politikai megrendelésre, a köznyelvben titkosszolgálatinak nevezett módszerekkel adatokat gyűjtött politikusokról, közrejátszva egy ellenzéki párt belső erőviszonyainak átalakulásában. A következmény az elmúlt 22 év egyik legfurcsább bűnügye lett.

Államilag kiképzett bűnözők

Szinte mindenki kapkodja a fejét, amikor egyik ügyről a másikra kiderült, hogy a gyanúsítottaknak vagy vádlottaknak bizonyosan voltak titkosszolgálati kapcsolataik. Ez vajon hogyan történhetett meg?

Titokban építenék Navracsics egyetemét

Egy budapesti egyetemi városrész létrehozásáról szóló 30 milliárdos beruházást szeretett volna titkosítani nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a kormány. Az előterjesztést az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága elé vitték, a jelenlegi állás szerint a beruházás egy töredéke megkaphatja a mentességet a nyílt közbeszerzés alól, a nagyobbik részről később döntenek a képviselők.

Vége a titoknak! Elolvastuk a Gripen-feljegyzést

Tizenegy éven át volt államtitok minősítéssel ellátva az a feljegyzés, amely az első Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetjének azon ülésén készült, amelyen a svéd Gripen vadászgépek beszerzéséről meghozta a végső döntést a Fidesz-kormány. Elsőként olvashattuk el az immár nyilvános iratot. Nem leltünk minden kérdésre megnyugtató választ.

Újratárgyalja a Gripen-szerződést a kormány

Tárgyalásokat kezdett a hadiipari üzleteket koordináló Svéd Királyi Védelmi és Biztonsági Export Ügynökséggel (FXM) a magyar Honvédelmi Minisztérium a Gripen-szerződés átütemezésére; ezt maga Hende Csaba szakminiszter ismerte el egy írásbeli kérdésre adott válaszában – tudta meg a Népszabadság.
Találatok: [37]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4   >  >>