Már csak politikai döntés kell ahhoz, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részleteit, értesült a Magyar Idők a döntéshozókhoz közel álló körökből. Ebben önmagában nincs újdonság, mivel azt, hogy egy titkosszolgálati ügy részletei nyilvánosak legyenek-e vagy sem, mindig az éppen kormányon lévő politikai vezetés dönti el. Ami miatt mégis érdekes ez a hír, hogy ha helytálló az egyébként kormányközeli Magyar Idők értesülése, akkor simán lehet, hogy az Orbán-kormány éppen a kampányban oldja fel az akták titkosítását, ezzel odaszúrva az MSZP-nek és a DK-nak, hiszen ez utóbbit vezeti Gyurcsány Ferenc. Ez egyébként nem lenne példátlan lépés, hasonlóan történt a Porik-Laborcz-találkozó nyilvánosságra hozatalánál.
A Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és a Nemzetbiztonsági Hivatal két egymást váltó volt vezetője már a negyedik tárgyalási körben áll a bíróság elé.
Januárban bepereltük a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálatot, az Információs Hivatalt, mert nem adták ki a Soros-szponzorált szervezetekről készült tanulmányt, amire Lázár János hivatkozott egy kormányinfón. Februárban volt az első tárgyalás: az már kiderült a perben, hogy ilyen tanulmány nem létezik, de vannak az Információs Hivatalnál bizonyos adatok ebben a tárgykörben, amelyeket államtitokká minősítettek. Kiderült a perben az is, hogy az IH csak április végén, a perünk inditása után titkosította a parlament nemzetiztonsági bizottságának üléséről készült jegyzőkönyv idevágó részét – rögtön 2045-ig. A bíró felfüggesztette a pert és titokfelügyeleti eljárást indított, a NAIH pedig elkezdte vizsgálni az adatok minősítésének törvényességét.
Felülvizsgálják, hogy kikérhetők-e, illetve nyilvánosságra hozhatók-e a volt Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) a Political Capitallel kötött szerződései, illetve a cég által készített dokumentumok.
Elutasította a Magyar Idők adatigénylését az Alkotmányvédelmi Hivatal.
G. Fodor Gábor 2013-ban esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen, Arthur Finkelstein, a Fidesz kampánytanácsadója viszont nem volt átvilágításon, így nemzetbiztonsági tanúsítványa sincs - derül ki a belügyminiszter írásos válaszából, amelyet Fodor Gábor független képviselő kérdéseire adott. Pintér Sándor közölte azt is, milyen feltételek alapján vonhatják vissza az ellenőrzések után kiadott minősítéseket, de az nem derült ki teljesen egyértelműen, mi a helyzet az azóta főszerkesztőnek is kinevezett G. Fodor Gábor minősítésével.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságán előkerült a kormányzati stratégia megalkotásával megbízott Századvég alkalmazottainak listája, akik államtitkokhoz férhettek hozzá 2013 óta. A probléma forrása, hogy cégnek 2010 óta vannak stratégiai megbízásai, de korábban nem férhettek hozzá elvileg államtitkokhoz.
A Liberálisok szerint minden bizonnyal van titkolnivalója a Századvégnek, ha csaknem egy hét kellett ahhoz, hogy reagáljanak a velük kapcsolatos hírekre. Úgy látják: nem lehet véletlen az sem, hogy a civilek számos kísérlete, valamint Lázár János ígérete ellenére sem ismerhette meg a mai napig a nyilvánosság a milliárdokért készített tanulmányokat.
Napirendre tűzi a Századvég-ügyet következő ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága - közölte a testület szocialista elnöke.
A Nemzetbiztonsági Bizottság elnökénél a testület azonnali összehívását kezdeményezték a liberálisok a Századvég-ügy miatt.
