K-Monitor Adatbázis

Budapest — Több politikus érdekeltsége is milliárdos agrártámogatásokhoz jutott az elmúlt években – derül ki a kedden nyilvánosságra hozott top 500-as listáról.

A beruházások jelentik a legfőbb prioritást a Vidékfejlesztési Operatív Programban, mintegy 400 milliárd forintot szánnak a csaknem 1200 milliárd forintos programból erre a célra ebben az uniós költségvetési ciklusban.

Egy, a Csányi Sándor tulajdonában lévő cég kapta a legtöbb agrártámogatást 2007 és 2015 között, míg a képzeletbeli dobogóra két olyan cég került fel, amely azóta már végelszámolás alatt van.

Mészáros Lőrincet, Orbán Viktor régi barátját 2010-ben választották Felcsút polgármesterévé. Azóta építési vállalkozásai virágzásnak indultak – olyannyira, hogy a négymilliárd forint értékű felcsúti stadiont is az ő cégei építették fel. Az általa vezetett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát részben vállalati adóbefizetésekből finanszírozzák, hála egy 2011-es törvénymódosításnak. Emellett mezőgazdasági érdekeltségei is vannak: sertéstelepeit például százmilliókkal támogatja az Unió.

Még nem hagyta jóvá Brüsszel hazánk 2020-ig szóló vidékfejlesztési programját, amelynek elemei összesen 1250 milliárd forintnyi uniós pénzt hozhatnak. A hatalmas összegű agrártámogatások hatása eddig kevéssé látszik a magyar mezőgazdaság versenyképességében.

A tényfeltáró újságírás nem csak abból áll, hogy adatbázisokat böngészve gyűjtjük az információkat. Néha ki kell menni terepre, mert csak a helyszínen lehet ellenőrizni, hogy az adatok, amiket találtunk, az információk, amiket kaptunk, egybeesnek-e a valósággal. Ezúttal egy földpályázatos ügyön dolgozott Móricz Csaba, az Átlátszón rendszeresen publikáló kollégánk.

A kishantosi biogazdságtól és a Greenpeace-től is 14 milió forintot követel az NFA. A földhaszonbérleti pályázatokon vitatott körölmények között új bérlőkhöz került földterületek őrzése, és a vita miatt kiesett bérleti díjat vernék le rajtuk.

Az Európai Bizottság szerint a földtörvény lehetőséget teremt a diszkriminációra más országokból származó befektetőkkel szemben. A bolgár, a litván és a szlovák földtörvénnyel hasonló a helyzet.

Állattartó gazdák tucatjai maradtak legelő nélkül a Bihari-síkságon és a Hortobágyon. A gazdák az állatok éhen halása miatt kongatták a vészharangot a múlt héten, hogy felhívják a figyelmet a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében álló földhaszonbérletek megpályáztatása körüli visszásságokra, és az ellehetetlenült gazdák helyzetére.

Igaz, Simicska nem áll nagy vadász hírében, inkább sakkozni szeret. Ízelítő a legfrissebb Narancs cikkéből, amelyben a magyar gazdasági elit vadászati érdekeltségeit tekintjük át.